2014. június 29., vasárnap

VÉGE - THE END

Sziasztok!

 Június 28-án este, 3 hónappal hamarabb a vártnál, és 5 hónappal hamarabb a tervezettnél,


befejeztem az Only Human - A rocker is ember IV. kötetét!
 *-*

  Még kicsit hihetetlen számomra a dolog, hisz ha jól számolom, 5 hónap alatt megírtam, és megrajzoltam mind a 10 fejezetet o_____O És ne tévesszen meg senkit a dolog, a négy kötet közül ez a leghosszabb, ugyanis 122 oldalas, ami egész pontosan 1.454 darab rajzot jelent! És így többszörösen visszaolvasva sem zavaros a történet, minden és mindenki a helyén van. Azt, hogy mit éreztem, amikor letettem a tollat, nem lehet szavakba önteni. Arról nem is beszélve, hogy közben az Imaginaerum-ot hallgattam, és pont az utolsó 3 dal szólt akkor, amikor az utolsó rajzokba belekezdtem..... Méltó befejezése ennek a félévnek, és ennek a kötetnek, valamint annak az összesen 5.594 darab rajznak, ami az Only Human eddigi 4 kötetéhez született!


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ahogy az előző kötet végénél, itt sem tudok már név szerint felsorolni mindenkit, aki valamilyen úton-módon segítette a munkámat! Sokan vagytok, és hála az égnek egyre többen, amit nagyon-nagyon köszönök mindenkinek!!!!! :* Csodálatos érzés Nektek alkotni <3

Azért valamelyest mégis megpróbálom felsorolni a teljesség igénye nélkül azokat az embereket, akik támogattak, segítettek, biztattak ez alatt a fél év alatt:

  • Természetesen a közvetlen családom szerepel az első helyen ^^
  • Barátnőm, Betti (sok olyan közös pillanatunk volt, ami vissza adta nekem az ihletet)
  • Barátnőm, Kati (szegényt állandóan bombázom a spoileres részekkel - MILLIÓ BOCSI ÉRTE!)
  • Alkotók Klubjabeli művészkollégám, Hidvégi Gábor, aki hajmeresztő sztorijaival igencsak megszínesítette Thomas részeg állapotbeli kalandjait xD
  • Az állandó olvasóim, akiknek hozzászólásai és lájkjai láttán mindig ceruzát ragadtam <3
  • És ugye a 9 999., a 10 000., és a 10 001. Látogató, név és sorrend szerint: "Zsebegér", "Blithe" és "Kianenn" ^^ 
 Igaz, az utolsó fejezet majd csak szilveszter előtt kerül nyilvánosságra, de én már szeptemberben elkezdem a munkálatokat, hogy 2015. januárjától immáron az V. kötettel folytatódjon kedvenc diákjaink és tanáraink élete!

Köszönöm, hogy meghallgattatok!

További szép napot mindenkinek!
Dana



Hi all,

as you can see, I finally done the 4th volume of my comic, called Rockers are just Only Human. Unfortunately it's available just in Hungarian language :/ I don't have time to translate them and I can not speak so good in English :/ But for all people who don't understand our language I'm gonna show my drawings, paintings and photos, and sometimes I will shared precious moments of my life in English with you :) So don't worry, you will always find some interesting things in my blog!
Have a nice day!
Kisses, Dana
 

Szentivánéji emlék








..... címmel új nyári különszám várható idén augusztus végén! Gillian + David = Love error pártiak kezdhetik dörzsölni a tenyerüket! ;)


Rövid ismertető:

 Szent Iván éjszakája. A még kisgyerek Gillian és David a nyolcadikos ballagás után pár héttel a falu határában játszik a folyónál. David alig várja a középiskolát a messzi városban, míg Gillian el se tudja képzelni, hogy elmenjen a faluból, és hogy ne itt tanuljon tovább. A két gyerek a tűzugrás után megfogadja, hogy örökre barátok maradnak, és hogy soha nem fogják elfelejteni egymást.....

.....15 évvel később a helyszín az egykori általános iskola, ahol az egykori diákok osztálytalálkozóra gyülekeznek. David és Gillian együtt érkeznek, időben az Only Human-t követő nyáron vagyunk. A rendhagyó osztályfőnöki órán egykori tanáruk előveszi azt az emlékkönyvet, amit ballagásra kapott a diákjaitól. Ebben az összes tanítványa leírta, mit szeretnének elérni felnőttként. Az osztályfőnök felolvassa név szerint az irományokat, válaszként mindenki elmeséli, mi minden törtét vele, és hogy az álmaikból mit sikerült megvalósítaniuk. Az emberek homlokegyenest mások lettek, csak nevettek egykori önmagukon. Kivéve Gilliant, aki amint megírta, tanár lett, szereti a munkáját, a lakása pont olyan, amilyennek megálmodta. Mégis, amikor a volt osztálytársai büszkén mutogatják az esküvői fotóikat, és a családi albumokat, Gillian sírva távozik egykori osztályterméből. Daviden kívül senki se veszi észre a nő hiányát, ő azonban hátra hagyva a bulit, Gillian után siet. A folyóparton talál rá, pont ott, ahol 15 évvel ezelőtt örök barátságot fogadtak egymásnak..... Vajon most is születik-e majd egy eskütétel a két ember között? 

Augusztusban kiderül! ;)



További szép estét mindenkinek!
Dana





Hi all,

as you can see, I'm writing again! :3 It will be a short story about two of my characters, Gillian and David. They are teachers in my comic, and my readers always tell me "Why are they just friends???" "They must be in love!!!" :D Such a hard thing to make my story about their friendship when some people want something else :D But anyway, for them, here's a little story about the teachers :3

The story:

Two children play at the river bank, after they left primary scool. The little David will be study at the city, but the little Gillian stays at the village. They promise to each other to be best friends forever.
15 years later.... They come together to the class-reunion (they are working together at a secondary grammar school). Their teacher asks everybody about their lives. All people become so different what they want to be as a child. Expect Gillian. She alwayd wanted to be a teacher, and now she's really working as a teacher. But when she realizes that all of her classmates have a husband or a wife and children, she begins to cry and leaves the party. Nobody misses her, expect David, who leaves his old friends to find Gillian. He finally find her at the river bank, where they were 15 years ago... Will they promise something or something else again to each other or not?
You will get to know it in August ;)

Have a nice day!
Kisses, Dana

2014. június 21., szombat

"Once I had a dream, and this is it"

Sziasztok!

Mivel már 100 %-ig biztos a dolog, így bátorkodom itt, amolyan hivatalos formában is bejelenteni egy számomra még mindig hihetetlen és felfoghatatlan dolgot...

14 éves voltam, amikor beleszerettem Skandináviába, azon belül Finnországba. Akkor még közöm nem volt a metál zene világához. Maga a táj, a kultúra és a nyelvrokonság volt az, ami miatt vonzódtam ehhez a távoli hideg országhoz. Az évek során ez a kötelék egyre erősebb lett, a finn fémzene megismerésével és a Nightwish-el vált teljessé. Olyannyira, hogy a fejembe vettem, én bizony megtanulok finnül. A gimi finn szakkörében kezdtem, majd saját úton folytattam, végül tavaly csatlakoztam a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Körhöz, ahol kisebb csoportban újra kezdtem az alapoktól. Csak szép emlékeim vannak az órákról és a nyelvről, még akkor is, ha 1-2 nyelvtani résztől a hányinger kerülget (monikon partitiivi és társai). Ha nem lennék beszari és alapjáraton kuka élőlény, alapszinten már tudnék kommunikálni. A Teräsbetoni és finn Nightwish számok nagy részét, igaz, szöveggel a kezemben, de megértem. Magamtól is tudok beszélni, bár én ezen a téren is fordítva vagyok bekötve..... Magyarról nehezen fordítok idegen nyelvre, legyen az német, angol vagy finn, de visszafele megy, mint a karikacsapás.....

Az életem során viszont sok kudarcot és tragédiát kellett már megéljek és túléljek. Sokszor tényleg csak az álmaim tartották bennem a reményt..... De egy valamit sose adtam fel: 11 évvel ezelőtt megfogadtam, hogy azt a csodát, amit Finnországnak hívnak, látni fogom az életem során a saját szememmel. Hogy a két lábam sétálni fog Tampere utcáin, hogy Helsinki főterén lehetek, és egyáltalán..... Finn levegőt szívhassak magamba. Nekem ez legalább olyan volumenű álom, mint másnak a boldog házasság és a gyermekáldás. Valamiért ég bennem a vágy, hogy elmehessek oda. Soha semmit nem kívántam így. Nem tudom megmagyarázni az okát. Igazából nem is akarom. Sokáig csak egy vágyálom volt, egy lehetetlen és megfoghatatlan dolog, mint kislánykorunkban a rajfilmek világa. Benne akartunk élni, habár tudtuk, hogy nem lehetséges.

Mikor elkezdtem dolgozni, az első fizetésemből csak nagyon keveset tudtam félre rakni. Azt is lakásra gyűjtöttem..... 3 és fél év telt el azóta. Sok, számomra fontos embereket vesztettem el ez idő alatt, akik sajnos nem élhették meg azt a csodát, amiben hamarosan részem lesz.....

Idén ugyanis az augusztusi csillaghullást Finnország földjéről nézhetem végig!!!!!


 Nem tudom szavakkal kifejezni azt, amit az utóbbi napokban érzek. Azt a mérhetetlen izgalmat, és örömöt, amit ez az utazás jelent nekem..... És nem tudom eléggé kifejezni a hálámat Áginak, aki egy átlagos, múlt heti vasárnap estén megkérdezte, hogy nem-e tartanék vele Finnországba augusztusban..... Mire felfogtam, hogy ez igaz, már le is foglaltuk a hazafele a jegyet (az én bénázásom megért egy szent misét, az fix -.- xD). És mire tényleg eljutott a tudatomig, hogy 2 hónap múlva egy 11 éve dédelgetett álom válik valóra, addigra Ági már leszervezte az egész hetet:

Augusztus 16. megérkezés Tamperébe
Augusztus 17: Jyväskylä, városnézés
Augusztus 18. Helsinki
Augusztus 19. Észtország *-*
Augusztus 20. Seurasaari, városnézés
Augusztus 21. Suomenlinna, városnézés
Augusztus 22. Turku
Augusztus 23. vissza Helsinkibe
Augusztus 24. Helsinki, 19:40-kor haza


Istenemre mondom, ez nem velem történik..... Ági, örök hálám <3


Kellemes nyarat mindenkinek!

Dana

Hi all,

as you can see, my biggest dream will come true: in August I'm gonna spend one week in Finland *-* I woud love to see this country with my own eyes since 2003! I was just 14 when I fell love with Finland. With the landscapes, the culture, the music. With everything. I also learned the language, so I can speak Finnish a little :D
And now, the moment when I land in Helsinki is coming closer and closer! ;) When my "Finnish teacher" Ági wrote to me last Sunday that in August she's gonna fly to Finland, and she asked me to come with her... That's a kind of feeling I can't explain.... Unbelievable <3
And here is our programs for these days:



16. August: Arrival, Tampere
17. August: Jyväskylä, sightseeing
18. August: Helsinki
19. August: Estonia *-*
20.August: Seurasaari, sightseeing
21. August:. Suomenlinna, sightseeing
22. August: Turku
23. August: Back to Helsinkibe
24. August: Helsinki, at 19:40 pm go home


I am so thankful for this to Ági <3

Have a nice summer everyone! ;)

Kisses,
Dana

2014. június 15., vasárnap

Eredmény

Sziasztok!

Ebben a pillanatban kaptam a telefont Polgármester Asszonytól, hogy a "Lőkösháza Értéktár"
I. helyezést ért el a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádén!!!!!






Mondtam én, hogy mi vagyunk legjobbak! :D
Köszönjük a sok szavazatot!!!!!

Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé - Élménybeszámoló I.

Sziasztok!

Mint írtam, tegnap egész nap a fent nevezett békéscsabai fesztiválon voltunk kolléganőmmel. Reggel kilenckor indultunk, én szokás szerint az utolsó pillanatban pakoltam össze a rajzfelszerelésem, de kivételesen semmit se hagytam otthon :D A személyzet készséges volt, és segítőkész, hamar megtaláltuk a standunkat, ami a Sportcsarnok belsejében volt. Szembe voltunk azzal a lelátóval, ahol tesóm szalagavatóján ültünk jó pár éve. Eszembe jutott az is, hogy azon az ünnepségen senki se a gyerekekre figyelt azután, ahogy egy testes nő alatt összetört a szék xD De most itt nem a ballagás miatt gyűlt össze ennyi ember :3 Velünk szemben egy tapétabolt standja volt, kértem is szórólapot, mert költözéskor jól jöhet tudni, hogy hol lehet olcsón ilyen cuccokhoz jutni. Mellettük a MÁK standja volt, szegényeket megölhette az unalom, mert egy részegen kívül senki nem ment oda hozzájuk :D (ez a büntetésük a fos könyvelőprogramjuk miatt >:})

A mi standunk előtt non-stop tömeg volt, ami meg is lepett, mert azt hittem, tök unalmas nap lesz, ami sose akar majd eltelni... Erreföl, amikor először tudtunk szusszanni, már délután 3 óra volt o.O Már akkor volt ott 3 érdeklődő néni, akik a hímezett kézimunkákat nézegették, amikor odaértünk. Az emberek kedvesek, és érdeklődőek voltak, különösen az Erdélyből és Székelyföldről érkezettek. A környékbeliek nyilván tudták, mik kapcsolódnak Lőköshöz (Viszokai kenyér, Corvus-Kora Róbert és a Bréda kastély), ők kérdeztek is, szinte minden alkalommal meséltünk valamit az embereknek. Ezután sorra záporoztak a kérdések: a szódavíz is ott készül? Ezeket lőkösháziak hímezték? Az őrölt paprika, méz, házi tészta is helyiektől van? Ezek a maga rajzai? És így tovább. A kóstolásra szánt sós-köménymagos mini falatka és a sajtos pogácsa pedig rohamos ütemben fogyott. A messzebbről jött emberek is érdeklődve kérdeztek településünkről, és tátott szájjal nézték a Bréda kastély fényfestészetéről a bemutató kisfilmet. A gyerekek vitték az összeszerelhető Brédás papírsapit, mint a cukrot. Estére szinte minden kisgyereken ez volt. :D



Közben persze mi is serénykedtünk Edinával, ő egy (már most) gyönyörű függönyre hímezett, én pedig folyamatosan rajzoltam a délelőtt folyamán. Ezzel kb. lefedtük az összes érdeklődőt, mert a 40 év felettiek Edinánál csorgatták a nyálukat a hímzés miatt, a 40 alattiak és a gyerekek pedig nálam a rajzaim miatt :D Kivittem ugyanis azt a mappámat, amit tavaly kaptam névnapomra, és mostanra már a fele tele van rajzolva. Igaz, így utólag belegondolva, lehet jobb lett volna a vérfoltos "en pelkää kuolema" (nem félek a haláltól) feliratos rajzot, a cicit igaz eltakaró, de akkor is félaktot, valamint a meztelen David Duchovny-s rajzomat kiszedni a mappából xDDDDD De senki se tette szóvá, így baj se lett belőle :) Elkezdtem osztogatni a saját szórólapomat is, aminek már van eredménye, mert ahogy néztem a Blogger statisztikáját, megugrott az oldalletöltések száma tegnap és ma elég rendesen :3



Folyamatosan lehet szavazni a fesztivál legjobb és legszebb standjára. Így volt ez tegnap is. És meglátszik, hogy falunknak és hírességeinek messzire szállt a hírneve, ugyanis aki már evett a Lőkösházi Kenyérből vagy pogácsából, járt a Bréda kastélynál, vagy épp Látta Corvus-Kora Robi festményét, az írta a szavazólapokra serényen a "Lőkösházi értéktár" megnevezést :3 Az első kikészített szavazólap mennyiség kb egy órára el is fogyott. 22 darabot adtunk le a szavazóurnába, és kértünk még egy adaggal. Az kb este 7 órára fogyott el, 53 darab ment az urnába. És mikor este fél kilenckor elindultunk haza, még 6 db szavazatot leadtunk, így összesen 81 ember adta ránk a voksát, aminek nagyon örültünk, és büszkék voltunk Lőkösházára!

A délután folyamán belibbent hozzánk egy magas ember, aki valamilyen eszközt szorongatott a markában. Mire megszólaltunk, már beszélt is: bemutatkozott, elmondta, hogy ő a Kossuth rádió riportere (!) és szeretne velünk interjút készíteni!!!!! Edinával megegyeztünk, hogy én beszélek magunkról :D Kb 10 percet beszéltem, és hogy semmit és senkit se hagyjak ki, folyamatosan a standot néztem, biztos, ami biztos. Sorra mentem végig: Bréda kastély, Viszokai féle lőkösházi kenyér, a helyi termelők (szódavíz, méz, őrölt piros paprika, házi tészta), Corvus-Kora Robi, a Bíborvég Hímzőszakkör és az Alkotók Klubja. Meg is kérdezte a riporter, hogy mekkora település ez a Lőkösháza, hogy itt ennyi minden van :D Le is esett az álla, amikor mondtam, kb 2000-en vagyunk :D Utólag tudtam meg, hogy ez élő adásban ment o_____O :D

De nem maradhattak ki a beégések sem, szám szerint 2 ilyen este volt:
Az első az volt, amikor egy nő vett a szórólapokból, evett a kínálós pogácsából, majd elkezdte nézegetni Robi eddigi panoráma festményeit szemléltető füzetecskét. Edina elkezdte mesélni, hogy kicsoda Robi, milyen munkái vannak, mik vannak tervbe véve stb. Majd a nő egy "Thank you" kíséretében távozott a standunktól...... Biztos azt hitte, Edina nekem beszél, mert egy árva szót se érthetett abból, amit hallott xD
A másikat természetesen én követtem el..... -.-" Nagyban mesélem az érdeklődőknek, hogy milyen gyönyörű a kastély fényfestészete, meg hogy hogyan lehet oda kijutni, mikor észre veszem, hogy a stand másik végénél két ázsiai fiatal (egy fiú és egy lány) valami csinglingli nyelven beszél, és az én rajzaimat nézegeti. Na gondoltam magamban, most aztán hejj, de kemény leszek, mert én most oda megyek és bivaly módon tolom majd az angolt a képükbe. Így is lett:

Én: Hi, do you speak English?
Fiú: yes, de magyarul is.....

Ezt az égést banyek -.-" xDDDDD

Meg volt egy tuskó párocska is. Odajöttek, hogy valami faragott szobrot találtak, és hogy az melyik királyról lett mintázva. Mondtam, hogy nem tudom, mert nem hozzánk tartozik. A nő beszól, hogy hát akkor melyik királyunk köthető Gyulához meg Békéscsabához?! Mivel nem olvastam át pénteken a komplett magyar történelmet, így mosolyogva válaszoltam, hogy rég volt, amikor már érettségiztem, de kérdezzék a stand képviselőjét, ő biztos tudja. A fickó lenézően közli velem, hogy akkor se tudhattam, amikor suliba jártam... Lefutott a vér az agyamból, de higgadtan és mosolyogva közöltem Mr. beképzelttel, hogy a matek volt az erősségem. Erre beszól, hogy akkor beszéljünk a mátrixokról. A ribije meg rátesz egy lapáttal: vagy a vektorokról. Egy pillanatra lehűltem, de végül közöltem, hogy jobb szeretek függvényt deriválni, és integrálni, még a parciális rész is jöhet, de a trigonometria és a paraméteres másodfokú egyenletrendszereket is szerettem, a térgeometriáról nem is beszélve. Ekkor bamba arckifejezésre változott az öntelt vigyor a képükön, és csendben távoztak :3 Én meg jót röhögtem rajtuk :D

Összességében elmondhatom, hogy a tegnapi napon különösen büszke voltam arra, hogy lőkösházi lakos vagyok, és hogy felkértek erre a feladatra. Mert ahogy késő délután végig sétáltam a többi stand között, sehol nem volt ennyiféle különlegesség kiállítva! Max 2-3, de ennyi sehol máshol! Mert nézzük csak, mi van nálunk:

  1. Bréda kastély
  2. Viszokai féle Lőkösházi Kenyér
  3. Corvus-Kora Róbert
  4. Őrölt piros paprika
  5. Házi méz
  6. Házi száraztészta
  7. Bíborvég Hímzőszakkör,
  8. Nárc-I-Szik szódavíz
  9. Alkotók klubja
  10. Lőkösháza feliratú baseball sapka, amire a feliratot a Fejlesztő-Felkészítő foglalkoztatás varrta fel
  11. És ugye nem voltak jelen, de megemlítendő még az Esthajnal Nótakör is.

De még ha őket "nem is számolom bele" így is 10 különféle értéket teremtő és jelentős különlegességet mutattunk fel. Az egyik szervező is azzal dicsért minket, hogy szerinte a miénk a legszebb stand! ;)


Egy szó, mint száz: tegnap különlegesen jó érzés volt lőkösházinak lenni! Eddig is büszkék lehettünk településünkre, de a tegnapelőtti, tegnapi és a mai nap után pedig kiváltképp azok lehetünk! És a múltheti feszültséggel teli hét után jól esett lazítani egy kicsit, és megerősíteni magamat abban, hogy jól döntöttem akkor, amikor Lőkösházát választottam Bécs helyett! ^^

Íme a mi standunk és értékeink:

A Lőkösházi Kenyér:


  Corvus-Kora Róber 4,5 x 9 méteres panorámaképének kicsinyített változata:





A Bréda kastély:




A Bíborvég Hímzőszakkör munkái:

És persze, amin Edina munkálkodott:





A Nárc-I-Szik szódavíz:





Az őrölt pirospaprika, házi tészta, házi méz, és a Fejlesztősök által hímzett Lőkösházás sapka:


És végül az Alkotók Klubját képviselvén az én helyben készített munkáim (kivéve Muldert és Scully-t, ők a mappámban voltak :D)



Aki teheti, és még nem volt, nézzen be hozzánk, és adjon le egy szavazatot ránk, nem fogja megbánni! ;)

És ha nem is a mi standunk nyer, akkor is mi voltunk a legjobbak! Hajrá Lőkös!

További szép vasárnapot mindenkinek!
Dana

2014. június 14., szombat

Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé

Sziasztok!

Abban a megtiszteltetésben lett részem, hogy a mai napon én és egyik kolléganőm képviselhetjük Lőkösháza standját a Békéscsabai Sörfesztivál és Csülökparádén ^^ Szóval, aki a közelben jár, nézzen be hozzánk, ismerje meg falunk nevezetességeit, amikre méltán vagyunk büszkék, és akár zsebeljen be tőlem egy helyben készített, személyre szabott rajzot, és természetesen szavazzon a mi standunkra! ;)

Részletes és fényképes élménybeszámoló a jövő hét folyamán!


Gyertek minél többen!
Dana

2014. június 13., péntek

4. fejezet - Titkok

Sziasztok!

Imádom ezt a részt ^^ Érthetővé válnak Anett jelenlegi és jövőbeli reakciói ez a fejezet által.
Jó szórakozást! :)





2014. június 7., szombat

Rendőrök, avagy ennyi ésszel szabadlábon

Sziasztok!

A költözésre készülődvén megtaláltam a gimis füzeteim, amikben ráleltem a már rég elfelejtett rendőrös képregényemre :D Én ugyanis hiába voltam kitűnő tanuló, voltak órák, amiket egész egyszerűen rühelltem... Rá fogtok jönni, melyek azok, mert azok vagy kifelejtődnek az Only Human-ből vagy el van / lesz bagatelizálva Thomas-ék ökörködésével. Nem véletlen pl. az, hogy pont fizika órára esett az, amikor Thomas és Marc elkezdett Star Wars-osat játszani, vagy hogy kémia órára még nem volt példa a 4 kötet során :P De a biosz is ugyanígy mellőzve volt eddig. Csak az első kötet végén volt egy kis szösszenet, de nem volt hosszú életű az óra, hála Thomas beszólásának. Szóval ezeken az órákon és a vonatra várva született meg a zömében rendőrvicceket megjelenítő képregény sorozatom, melyből párat újra rajzoltam, és kiszíneztem :) És most ide is felrakom Ödönéket ;)







Hi all,

Here is my another comic. I made it at secondary grammar school when we had boring lessons for example biology, chemistry and physics :P Here is the translations for you:
1. picture:

- Hi, I am the Death. I came for your life.
- Just a moment...
- (He screams to his wife) My Life, someone came for you!

2. picture:

- Who is the boss here in this house?!
- /His wife gets angry and hits his head/
- I just asked something...

3. picture:

- Neighbour, please give me a bucketful water!
- Why should I give you? You have your own well!
- Yes, I have, but the water stretches as far as just the head of my mother in law!

4. picture:

- What is this bar on our hats?
- I don't know.
- It's a datum water level.

5. picture

They are in England, and there's a mouse in the hotel room, and the husband tries to speak in English to tell it :D /However I don't think it could happen :) /

Kutyuli