Last ride of the year

Sziasztok!

Elérkezett 2013. utolsó bejegyzése is :) Végre vége ennek a fostalicska évnek -.-" És mivel szilveszter napja vagyon, a főszerep a humoré ;) Összeírtam Nektek az elmúlt év legviccesebb pillanatait!

Jó szórakozást!

* Barátnőm: Hallod, tegnap volt a Baywatch a tévében!

* Én: hát tegnap este én is jól bevacsoráztam. (lényeg az, hogy nem vagyok süket)

* Én, kolléganőnek: Idén is megcsináltam ezt a Luca napi galacsinozást, és az jött ki, hogy Mihály nevű lesz a jövendőbelim!
* Enyhén részeg Misi bá': Gyere béjbi! :9

* Apával meccset nézünk, de mivel mind a ketten süketek vagyunk, így megszületett eme párbeszéd:
- kommentátor: Litsingi pedig kivágja a labdát....
- apa: kicsoda?! Bicikli?!
- én: jah, hogy lehet ilyen hülye névvel élni...
- kommentátor: és Litsingi pedig kap egy sárgát ezért a megmozdulásért.
- én: na, addig pedálozott ez a Bicikli xD
- apa: nézd, hogy elment két ember között! De nem hallottam, hogy csengetett volna!

És így ment le a meccs, hogy mi végig Biciklit értettünk, a 85. percben derült ki a neve, mikor lecserélték xD

* Március, csigér parton vadászom a PANSTARRS üstököst, mikor szembe jön velem két indián biciklivel:
- Há lassíccsá mán, há nem látod, hogy ott a trafipax?!

* Egy reggel felkeltem és rinyáltam, hogy miért vagyok ilyen kibaszottul ronda. Anya ült a teraszon, simogatta a kutyát, közben beszélt hozzá:
- Látod, Vili, gazdád megint hülyeségeket beszél, mondd meg neki, hogy ő nem ronda!
Majd Vilmos rám nézett, böfögött egyet, végül telehányta a verandát -.-"

* Lendületből belehuppantam a műanyag székbe, de annak kitört a háttámlája, és lebaszódtam a székről.....

* Ettem egy jó nagy tányér gulyáslevest, majd bementem, és kérdőre vontam anyát, miért az udvari asztalon van a kaja:
- Jajj ne is mondd, hogy jártam, hát nem meglepték bent a hangyák?! Mihelyst kihűl megy a kutyának az egész.
- Nyamm.....

* "Ezt a kanyart be tudom venni fékezés nélkül" Fél óráig röhögött rajtam az egész Petőfi utca, mire ki tudtam mászni a buxusból......-.-"

* Elkértem kolléganő biciklijét. Tekerek, jön a fagally, de nem hajoltam le, mert bringával pont elférek alatta. Csak azzal nem számoltam, hogy ez a keró nagyobb volt az enyémnél... Csatt!

* Elkértem kolléganő biciklijét, elmentem vele a postára. Kijövök jééé itt a biciklim, majd felülök, és elindulok. Majd szépen visszavittem a lopott biciklit..... (valakinek van egy olyan bicója, mint nekem, és azt vittem el, a kolléganőjét meg ott hagytam T___T)

* Fogadtuk Békéscsabán a finneket, pincérsrác jön a pezsgővel: alcohol free! Én rávágom, hogy köszönöm, mire az így szól a kollégájának: Te, ez a kis szöszke egész jól beszéli a magyart!

* Kint kurva hideg, vonaton kurva meleg, szemüveg lepárásodva. Mire letöröltem, már nekimentem a kalauznak....

* Tolom be a hambit a képembe, mikor 2 HVCS (=helyi vagány csávó) beszól, hogy fasza az íszídíszí a pólódon! (még jó, hogy Iron Maiden-es volt, de mindegy)

* Amikor az embereknek mindegy, csak szabaduljanak a portékától:
Én: Ez micsoda?
Eladó: Ez egy partitáska. Arra való, hogy ha mész a diszkóba, belerakd a tárcádat meg a telefont!
én..... DISZKÓBA?! o_____O

* Haveromat támogatom az utcán, hogy ne dőljön el. Másnap fejemhez szegezik a kérdést, milyen nővel smároltam? o_____O

* Kint állok az udvaron, böfögök egy hatalmasat.
szomszéd: Szia! Hallottam, mekkorát böfögött az előbb tesód!
én: o_____O na hallod.... mekkora disznó xD

* a macska lejátszott valami zacskót a konyha közepére, holt kómásan ráléptem, és egy balerina mozdulattal beköszöntem az asztal alá.

* Természetfilmet nézünk, majom ugrál a fán, anya megszólal: Mit kell állandóan ugrálnod, amikor filmeznek?!

* Nem találtam a kesztyűmet. Hurrá, elhagytam -.-" Azzal felvettem a sapkámat, és elindultam. Gyanús volt, hogy a sapi nem ért le a fülemig, de arra még álmomban sem gondoltam, hogy azért, mert a gombóccá formált kesztyű van benne, és ennek köszönhetően úgy sétáltam végig fél Békéscsabát, hogy egy púp volt a fejem tetején.....

* karácsonyi műsor próbáján elkapott a röhögőgörcs..... De annyira, hogy folyt a könnyem xD és konkrétan a SEMMIN röhögtem... aztán már volt okom rá, de ez már egy másik történet :3

* Szolgálati bicikli felavatása: megszokásból kontra behúz, első kerék megfeneklik, a hátulja felemelkedik, én meg szépen egykerekezek közben röhögök magamon, szomszéd meg rajtam

* és végül:
én: képzeld, azt álmodtam, hogy Thomas életre kelt a képregényből, és meg akart erőszakolni o_____O és én azért ellenkeztem, mert papírból volt a micsodája :(
barátnőm: BASZDMEEEEEEEEEEEEEEEEEEG XDDDDD
én: mondom, hogy ő akart engem!!!!!!

Közeleg az új év
Mindárt itt van újra!
Egy rohadt vodka kifeszít az útra!
Húzd el a Nótám hadd szóljon Bélus!
Addig iszom vodkát amíg megjelenik Jézus!

 

 Disznó sivít, petárda robban, részeg feje a padlón koppan. Róka család a WC-ben, Lagzi Lajcsi a TV-ben. Több rímet ide nem vágok, boldog új évet kívánok. 

 

 Lágy esőben, tömör ködben, holt részegen mély gödörben, Szilveszternek nehéz napján, négykézláb az árokpartján átölelem a Világot. Boldog újévet kívánok!

Minden kedves Olvasómnak sikerekben gazdag 2014-es esztendőt kívánok!

Jövőre is lesz Only Human ;)

Köszönöm, hogy vagytok nekem, és hogy meghallgattok! ^^

Dana

Boldog karácsonyt minden kedves Olvasómnak ^^

Nightwish Christmas

Karácsonyi különszám - Only Human

Sokan kérdeztétek, mi van illetve mi nincs Gillian tanárnő és David tanár között. Ebből a rövid kis karácsonyi történetből megtudjátok!

Jó szórakozást!

 Little white secret

A fenyőfa teljes díszben állt. Tökéletesen szép volt. Se túl kicsi, se túl nagy. A névre szóló ajándékok már becsomagolva lapulnak a fa tövénél. A pici szobát belepte az oly jellegzetes fenyőillat. Gillian kivette a sütőből az utolsó adag süteményt is. Szenteste, azaz ma érkezik meg a családja, így rengeteg tennivalója akadt egész nap. Mikor megterítette az asztalt, leült egy picit pihenni. Kisvártatva megszólalt a telefon. A szülei hívták, hogy nagyon sajnálják, de a hóakadály miatt a tanyájukon rekedtek, így nem tudnak eljönni hozzá az ünnepekre. Mikor Gillian letette a kagylót, ürességet érzett. A három testvéréből kettő külföldön él, ők se tudtak hazajönni a hó miatt. De ők már délelőtt szóltak, hogy mégsem utaznak haza karácsonyra. Nővére és családja is lemondta a vacsorát a gyerekek himlője miatt. Gillian a könnyeivel küszködött. Az asztal roskadásig tele finom falatokkal, a fa teljes díszben áll, ő pedig egyedül fog karácsonyozni... Pont, mint tavaly. És mint az előtt, meg az előtt...

Gillian a kezébe temette az arcát, és sírva fakadt. Viszont muszáj volt összeszednie magát, mert ugyanis csöngettek. A tanárnő szinte futott az ajtóig, hátha még is a családja az, és csak megviccelték. De nem. A szomszédja, és egyben kollégája, a legjobb barátja állt előtte. David kétségbeesett pillantást vetett rá, de szólni nem tudott, mert Gillian megelőzte őt:

- David, mi ez a szag?!

- Ehm, szia. Van egy kis baj...

- Érzem... Mit égettél oda?

- Hát az a jószág, ami a sütőmben van, elméletileg kacsa, de gyakorlatilag szén lett belőle...

- Ügyes vagy... Miben tudok segíteni?

- Hát figyelj, egy kis része még menthető, az nekem bővel elég, de ha jön a család, bajban leszek... Nincs valami S.O.S. recepted?! Egy csomó minden van nálam otthon, de én nem vagyok egy konyhatündér, amint látod... Bocsi, hogy ilyenekkel zargatlak pont Szenteste, nem tudom, mit csináljak, egy bolt sincs már nyitva...

- Hát figyelj...

- Bocsi, csörgök, mindjárt jövök!

Gillian az ajtónak támaszkodva várta szomszédját, miközben figyelte, amint a tömb többi lakója hazafele igyekszik. Mindenki olyan boldog volt. A sok rokon megtöltötte élettel és nevetéssel az amúgy nyugodt panel folyosóját. Gillian csendben figyelte őket. David észre vette, hogy valami baj van.

- Minden oké?

- Persze. Mid van otthon? Meglátom, mit tehetek az ünnepi vacsorád ügyében.

- Áh, hagyjad... A hó miatt lemondták tesómék is meg apuék is a meghívást...

- Na ezt az érzést nem kell bemutatnod. De te legalább nem egy hadseregre főztél... De tudod mit? Gyere át, meghívlak vacsorára!

David meglepődött a meghíváson, de végül Gillian mosolya, és a jó illatok meggyőzték őt. Legalább nem kell egyedül töltenie a Szentestét.

Miután durranásig ették magukat, végigdőltek a kanapén. Mozdulni is alig tudtak. David szokás szerint elkezdett poénkodni, hogy ha ezt a diákjaik látnák, tuti elkezdenék a kombinálást.... Gillian helyeselt, majd a két tanár mesélésbe kezdett, hogy az osztályai milyen kérdésekkel és kombinációkkal bombázza őket nap, mint nap.

- De ez még mind semmi, Gill, az én áldott jó kölkeim még egy facebook oldalt is létrehoztak nekünk, "Lájk, ha szerinted Gillian tanárnő és David tanár úr egy pár" címmel...

- Ne idegesíts fel...

- Komolyan, gyere, megmutatom! - David az ölébe kapta a laptopot, befészkelte magát kolléganője mellé, majd bejelentkezett. Gillian a döbbenettől szóhoz se jutott. Az egész iskola tagja a csoportnak, mindenki rajtuk csámcsog. "Ma reggel is együtt jöttek, tök cukik" "Gillian tanárnő ma nagyon vigyorgott ofőre, remélem ez elég lesz ahhoz, hogy ma ne feleltessen" "Gyerekek, ezek tuti jóban vannak, tök zavarban vannak ha egymással beszélnek" És a kommentek pedig ennél is cifrábbak. Sőt, van két lány, aki képregényt készített róluk... Az első csókjukról, arról, hogyan udvarol neki David... A férfi csak röhögött az egészen, álnéven regisztrált a közösségi oldalon, mintha ő is a suli diákja lenne. Ő már hónapok óta követi a csoport eseményeit, és jókat vigyorog a bejegyzéseken és a rajzokon. Gillian viszont döbbenten figyelte laptopja kijelzőjét. Sejtette, hogy a gyerekek kombinálnak, mert túl sok intim kérdést tettek fel neki az utóbbi időben, de azt még álmában sem gondolta volna, hogy külön oldalt is létrehoztak, ahol a gyerekek azért drukkolnak, hogy David-el összejöjjenek... Gyerekkoruk óta ismerik egymást, mindig is a legjobb barátok voltak. És ő sose akart ennél többet. Testvéreként szerette és szereti őt, nem férfiként. A hosszú döbbent csend alatt David is ugyanezt a gondolatsort pörgette le az agyában. Gillian olyan volt neki, mintha a húga lenne... Viszont hirtelen támadt egy ötlete....

- Te, Gill, mi lenne, ha megszívatnánk a szurkolóinkat!

- Mire gondolsz?!

- Menjünk ki a kézen fogva a karácsonyi vásárra, mintha tényleg egy pár lennénk! Rohadt kíváncsi vagyok a reakciójukra!

- Nem vagy normális... És én még azt hittem, Thomas-nál nincs hülyébb ember a Földön...

- Ne csináld már, nagyon jó lesz! Elmegyünk korizni meg forralt borozni! Meghívlak sült gesztenyére is!

Gillian végül beadta derekát. Furcsa volt David-el kézen fogva sétálni... Pláne úgy, hogy a férfinek ez teljesen természetes volt. Az már kevésbé, hogy a korcsolyapályán Gillian-nek kellett David-et felsegíteni a jégről, mert a férfi többet ült, mint csúszott a jégen... De az utóbbi időben egyikük se nevetett ennyit, mint most. A forralt bor is nehezen csúszott le, mert David rendre jajgatott a fájós jobbik fele miatt, ami miatt Gillian-re folyamatos röhögőgörcsök törtek.. Miután a sült gesztenye is elfogyott, és kigyönyörködték magukat a város karácsonyfájában, elindultak haza. Látták, hogy Thomas-ék vigyorogva követik őket, tisztes távolságból. Majd David gondolt egyet, és leteperte a hóba kolléganőjét, és mint egykoron általános iskolában, jól meg is fürdette benne. Gillian egy hatalmas hógolyóval válaszolt, pont, mint sok-sok évvel ezelőtt. Miután széthemperegték a havat az udvaron, elindultak Gillian lakására. Miután hazaértek, rettenetesen ki voltak fáradva. Gyerekkorukban hócsatáztak utoljára. Jó volt újra átélni mindezt. 1-1 csésze forró tea mellett David vigyorogva vette ölébe a laptopot. Pont az történt, amire számítottak. Szívecskék, ujjongó kommentek és gratulációk. David és Gillian összenéztek. Mind a ketten hülye fejet vágtak. Végül a férfi törte meg a csendet, de végig a kolléganője szemébe nézett:

- És mi lenne, ha megpróbálnánk?

- Háh, hülyéskedsz?! Sámlira kéne állnom ahhoz, hogy megcsókoljalak - nevetette el magát Gillian - vagy neked kéne behajolnod ilyen hányós pózba!

- De pl ilyen pottyantó budis pózt is felvehetnék, az viccesebb!

- De ezt most komolyan kérdezted? Gondolod, hogy menne nekünk... úgy?

- Nem tudom. De próba szerencse. David óvatosan Gillian-hez hajolt. A nő fenntartással fogadta a férfi közeledését, de végül nem hátrált meg. Az utolsó pillanatban viszont....

... David elnevette magát.

- Ne haragudj, Gill, csinos és vonzó nő vagy, de te nekem szinte a testvérem vagy! És a tesójával nem smárol az ember...

Gillian megkönnyebbült.

- Már kezdtem megijedni, hogy belém zúgtál... Nem is tudod, mekkora kő esett le a szívemről... Nagyon bénán néztünk volna ki, nem?

- Hát hallod, eléggé! - nevették el magukat.

Gillian viszont váratlanul felpattant a kanapéról, és a karácsonyfa alá kuporodott.

- Gyere, hozott neked valamit a Jézuska!

- Komolyan?!

- Aham!

David egyből kiszúrta a kis dobozt. A csomagolást egy mozdulattal letépte. Csodálkozva bámult az irattartó mappára.

- Így legalább csak a fejedet fogod elhagyni jövőre, és nem pedig a dolgozatokat! - mondta Gillian nevetve.

- Jogos. Viszont neked is van itt a fa alatt valami...

Gillian kibontotta a kis csomagot, amiben egy határidő napló lapult.

- Ezt azért kapod, mert már nekem ég a bőr a képemről, hogy mindent a kezedre meg kis fecnikre írsz! - vigyorodott el David. Gillian is vele nevetett, de hamar összeráncolta a szemöldökét, és tekintetét a laptopra emelete.

- Mi ez a hülye hang?!

- Jönnek az értesítések a gratulációkról... Gyere ide! - David átölelte Gillian-t, majd csinált egy közös képet magukról, amin mind a ketten egy fityiszt mutatnak. David átírta a facebook-os nevét a valódira, és közzé tette az előbb készült fényképet, az alábbi szöveg kíséretében:

FAKE. De azért köszönjük a sok gratulációt! 

Mindezt majd megháláljuk januárban 1-1 dolgozat kíséretében! 

Gillian & David

 

Mindketten elnevették magukat. Megbeszélték, hogy ezt az estét egymásra, és a barátságukra szánják, és hogy ha már így alakult, együtt töltik a Szentestét. Időközben befutottak a hívások, hogy Gillian és David családja is holnap indul hozzájuk, mert elcsitult a hóvihar. Gillian és David még mindig a fa alatt ültek. Már elmúlt 11 óra, kint pedig szép csendben hullott a hó.

- Te, Gill! Nekem olyan hiányérzetem van...

- Nekem is... Valami kimaradt ebből a napból... Valami, ami nélkül nem karácsony a karácsony...

David és Gillian összenéztek. Egyszerre mosolyodtak el, és egyszerre mondták ki, mi az az elcsépelt dolog, amit minden karácsonykor, szinte már szertartás szerűen meg KELL nézni... A varázsszó pedig nem volt, más, mint a...

RESZKESSETEK BETÖRŐK! ;)

Minden kedves Olvasómnak nagyon boldog, békés, áldott karácsonyi ünnepeket, a fa alá sok ajándékot, a szívetekbe pedig annál is több jóságot és melegséget, 

valamint sikerekben gazdag 2014-es évet kívánok!

/Pocakotokra vigyázni, elég, ha én zabálom halálra magamat xD/

Dana Mitzy, 2013. 12. 24.

 

Év végi hajtás

Sziasztok!

Beindult az év végi hajtás, tele vagyok/vagyunk munkával, így elég kevés a szabadidőm, és áldom az eszem, hogy időben végeztem az Only Human-el, mert  semmi energiám nem lenne rá...

Viszont idén teljesen kiestem a karácsonyi készülődésből, így nincs semmi karácsonyi hangulatom :( Az idő is inkább őszies, mint télies :S Megfogadtam, hogy nem beszélek itt a munkahelyemről, de hogy értsétek, min mentem/megyek keresztül, kénytelen vagyok írni róla.

Tavaly ilyenkor még a helyi idősek klubjában dolgoztam, és már december elején az ünnepekre készülődtünk, sokat nevettünk mind az ellátottakkal, mind a kollégákkal. Idén júliusban egy átszervezés miatt átkerültem az önkormányzathoz. Amit cseppet sem bántam meg, sőt! Az, hogy egyik napról a másikra egy sima mezei szociális segítőből szakfeladat vezető lettem, rengeteg pozitív dolgot hozott az életembe. Szakmailag rengeteget fejlődtem, bővült a tudásom, és a teherbírásom is. Belekóstolhattam új dolgokba is, a pénzügyi dolgok és a hozzá kapcsolódó teendők mindig is érdekeltek. Végre megértettem a százalékszámítást is, és már nem pánikolok, oda-vissza számolom az áfát, már álmomban is :D Én úgy érzem, emberileg is rengeteget fejlődtem, hisz a helyi szinten működő szociális alapellátásokat valamilyen szinten muszáj összefogni, hogy mindenki számára zavartalan legyen a település szociális étkeztetése. Emiatt feszt csörög a telefonom, ha nem a mobil, akkor a vezetékes, és néha már az ablakon hajítanám ki (szerdán pl ki is kapcsoltam a mobilom, és egy életre megutáltam a csengőhangomat: a Uriah Heep - Lady In Black c. számát xD).....-.-"

Ugyanilyen nehéz koordinálni 4 embert, megoldani a helyettesítést, de szerencsémre tündérfalat minden kollégám, aki az ebédkiszállításban segédkezik, így soha semmi ellentét vagy feszültség nem volt közöttünk, és hamar belerázódtunk a sorozatos átszervezésekbe. Komolyan, nem is tudom, mi lenne velem nélkülük :D

Legalább akkora kihívás volt elengedni a régi kollégákat, és beilleszkedni az új közösségbe. Volt is emiatt egy ideig feszültség bennem, hiszen két helyre kellett "megfeleljek" Be akartam illeszkedni minél előbb, de nem akartam elszakadni a többiektől. A július-augusztus, de még a szeptember is nagyon kemény volt, sokáig voltam padlón, a két barátnőm, Betti és Kati mostak fel a padlóról, annyira szétestem. Tudod, amikor még ugyanúgy szeretsz valakit, de ő már másképp néz rád, mert nem lehetsz vele annyit, mint azelőtt... Baromira tud fájni. Én nagyon szerettem a G.K-ban dolgozni. Szerettem az ottani embereket. Sokan közülük több volt, mint kolléga, sokkal inkább barátok voltak. De mint itt is írtam, ment a kombinatorika meg a pletyka, és nem csak rólam, hanem a hozzám közel álló kollégáimról is. Bár halkan megjegyzem, hogy az állítólagos szeretőim száma megállt 14 főnél, szóval azóta kuss van a magánéletemmel kapcsolatban xD Egyszer hallottam csak magamról >bölcsességet<, miszerint a lányokhoz vonzódom, ezért rajzolok félmeztelen nőket... Azóta kiderült, hogy onnan indult a dolog, hogy hallottam, amint két ember szidja a melegeket meg ocsmány vicceket meséltek egymásnak róluk, én meg nekik estem, hogy ők is emberek, és semmi rossz nincs abban, ha két EMBER szereti egymást! És ezt a mai napig tartom, és kiosztom azt, aki bántja a melegeket. Nem egy ilyen beállítottságú embert ismerek szerte az országban, legtöbbjük volt modellem is, úgyhogy eléggé személyesen érint a téma. De ennyi, nem több. Elcsitult a dolog, viszont a csipkelődések még mindig mennek, és vannak olyan emberek, akik sose hagyják ki azt, hogy belém marjanak, ha a helyzet úgy hozza. Sajnos sok köztük az olyan, akiről mindezt korábban nem is feltételeztem volna. Én itt nem fogok személyeskedni, túl sokan olvassák a blogot ahhoz, hogy ebbe belemenjek . Nagyon sok dolgot fel tudnék sorolni, mi miatt alakult úgy az életem, hogy ma már jól érzem magam a bőrömben és a munkahelyemen, de nem fogok itt kifakadni.

Azt viszont leszögezem, hogy mindezek ellenére nagyon szeretek visszajárni a Központba, olyankor mindig előjönnek a régi szép emlékek :) Nagyon szeretem az ellátottakat is, sokukkal ma már tegező viszonyban vagyok, holott (nagy)apám/(nagy)anyám lehetne egynémelyikük :) És sok jó vicces sztorival gyarapították a képregényem leendő sztoriját xDDDDD Napnyugtától naplementéig tudnám most sorolni, hányszor kaptam röhögőgörcsöt ezektől a helyi legendáktól :'D

Ugyanakkor nagyon szeretem az új munkahelyemet is ^^ Nyugodtabb a légkör, a sok munka ellenére is. Bár az ebédfizetés idején elég nagy az átjáróház az irodánkban xD Meg hát az asztalomon ugyanúgy képtelen vagyok rendet tartani, eszméletlen kupit tudok csinálni, másodperc tört része alatt tudok létrehozni papír hegyeket...:$ Meg hát nem fal van előttem, és nem ülök háttal senkinek, és jobbnak láttam nem kirakni az egyik kedvenc idézetemet ("Ne tartsd vissza a szellentést, mert a fing a gerinceden keresztül feljut az agyadba, és innen jönnek  szar ötletek") xDDDDD Hála Istennek már itt is hozzászoktak ahhoz, hogy csetlek-botlok, és mindenféle hülyeségre vevő vagyok, valamint számomra a bicikli a legveszélyesebb eszköz.(elég gyakran megborulok vele xD) Viszont pozitív dolog, hogy még nem égettem le magam komolyabban xDDDDD Ezek szerint fejlődök :'D Se egy leborított dosszié, se egy pofára esés, se kirívóan ciki helyzet :3 Egy szóval, nagyon szeretem az új kollégáimat és az új munkahelyemet is ^^

Amint látjátok, ez a félév egy érzelmi hullámvasút volt, de most már határozottan felfelé tartok :) Persze vannak még itt-ott dühkitörések, de már nagyon elvétve. Megtanultam, hogy jobb, ha veszek két mély lélegzetet, és nem azonnal robbanok.

A fent leírtak miatt sokkal érzékenyebb voltam az utóbbi időkben, eltűnt az egykori Metálarc, és csak egy csöpögős massza maradt belőle. De az anyag nem vész el, csak átalakul. Ugyanaz az ember vagyok, és ezek a kemény napok megmutatták, kik is az igazán fontos emberek az életemben :)

Köszönöm, hogy meghallgattatok!

További szép estét Mindenkinek!

Dana

Hi my blogreaders,

sorry for the last blogposts, but I had no energy to translate them :( 

So, I tell you some reason for that. I han a very hard times because in July I had to change my workplace. I didn't loose my job, it was just a reshuffle. I had to change the place of my job. I lost many of my old colleagues but I got some others. It was very diffucult to me because I don't like changes in my life at all. I don't translate the whole post to you, because it was written to the people who live here in my town. And these things are not so interesting, believe me xD

So, now everything is better, I became a stronger girl, and now I know who are my true friends :)

Next time I will be write something more to you, I promise ;)

Best wishes,

Dana

10. fejezet - Szinusz - koszinusz - fejbelövitusz

Porpasztel képeim

Mikulás napi különkiadás!

Szart a Claus

 

Goth Rózsaszirmok verseny - HIVATALOS EREDMÉNYHIRDETÉS

Sziasztok!

A képregény facebook oldalán már megtörtént a bejelentés, de most itt hivatalosan is lezárom a szavazást.

A Győztes neve: Gyimesi Anett (Libertina)

GRATULÁLOK ^^

Lőkösháza polgármester asszonya felkérte még az év elején a falu művészeit, hogy munkáinkkal járuljunk hozzá egy 2014-es Lőkösháza Naptár elkészítéséhez. Én pedig úgy döntöttem, hogy a kérdéses képet Közületek választom ki, mivel olyan sokan adtátok a neveteket és az arcotokat a Goth Rózsaszirmok kiállítási anyagomhoz :) Mivel én egyformán gyönyörűnek tartom mind a 100 darab rajzot (a 2012-es anyag megtekinthető: ITT; a 2013-as pedig ezen a LINKEN), és nem tudtam választani, így modellenként feltettem 1-1 képet a facebook oldalunkra. A szavazás egész évben tartott, a legtöbb lájkot kapó modell képe került be a repertoárba. A Dana Mitzy's Only Human & Art oldalon meghirdetett verseny november 10-én ért véget. A győztes pedig Libertina lett, ezzel a képpel:

Libertinát, és a modelljeim döntő többségét még a kőkorszakból (MyVIP) ismerem. Mikor elkezdtem az Only Human - A rocker is ember című képregényt összerakni, még csak rocker karaktereim voltak. Ott viszont elég széles volt a paletta a Nightwish-től kezdve az AC/DC-n keresztül az Amon Amarth-ig mindenféle stílust felsorakoztattam, és az egészet megtoldottam egy meleg és egy punk karakterrel is. Az első osztály akkor még foghíjas volt, max 2 ember + David tanár úr volt a biztos. Épp a google-on dúrtam ötletek (ruha +smink) után, mikor belefutottam egy oldalba, ahol gyönyörűbbnél gyönyörűbb goth lányok és képek voltak *-* Mivel a gépem újra lett telepítve, így az oldal linkje elveszett, és mivel török volt, így sajnos a nevére nem emlékszem :( Ekkor jött az ötlet, hogy ha már punk van a képregényben, akkor lesznek goth-ok is. (mivel a punk karaktert, Martint élő emberről mintáztam, akivel aztán sajnos megromlott a kapcsolatom, így a karakter is a süllyesztőbe került, de nincs kizárva, hogy nem veszem újra elő) Aztán elkezdtem utána olvasni ennek a meseszép és magával ragadó szubkultúrának.

Viszont az általam látogatott oldalak egy általános és távoli információkat nyújtottak, amiből nem tudtam hús-vér embereket faragni. Azt meg nem akartam, hogy alapos utána olvasás nélkül másszak bele ebbe a kérdésbe, így MyVIP-en beadtam a csatlakozási kérelmemet egy Dark/Goth szubkultúrával foglalkozó klubba. Arra is emlékszem, hogy nagy nehezen nyertem bebocsátást, mert a klubtulaj (Bia) még egy privát levelet is küldött nekem, hogy mit akarok tőlük, és mit keresek itt xD Miután leírtam, miben mesterkedem, bevettek a klubba, ami által rengeteg kedves és aranyos embert, köztük Libertinát ismertem meg, és egyre inkább kezdett összeállni a kép azzal kapcsolatban, mit is akarok a képregénybe, arról nem is beszélve, hogy az én véleményem is gyökeresen megváltozott a goth-okkal kapcsolatban. Én mindig is csodáltam őket, viszont sose mertem beszédbe elegyedni velük. A klub által jöttem rá arra a már szállóigévé vált mondatra, miszerint a "goth-ok is is emberek" és nem esznek embert, így félni se kell tőlük, mert mindegyikük értelmes, és okos ember. :) Aztán én is ráleltem az életem útjára, és egyre inkább közülük valónak éreztem magam. 2011. nyarán volt Pesten egy goth tali a Margitszigeten, ahova én is elmentem akkori párommal (akit szintén az említett klubon keresztül ismertem meg), és nagyon jól éreztem magam. Nagyon sok klubtaggal találkozhattam élőben, és nagyon jó volt a hangulat is :) Jó volt Velük lenni, jó volt Közéjük tartozni. Rengeteg fotó született, amiket most inkább nem tennék fel, mert vállalhatatlanok xD Szóval nagyon sok bátorítást kaptam tőlük, sok ötletet, ökörséget, hajmeresztő sztorikat, és a kis csapatnak köszönhetően én is megtaláltam a saját utamat :)

Így hát amikor elkezdtem ezt a goth kiállítási anyagot csinálni, megkerestem privátban minden fellelhető goth illetve rocker ismerősömet, valamint mindenkit, akinek köze volt ahhoz, hogy a képregény megszülessen, így hálálva meg mindazt, amit tőlük kaptam :) Aztán felraktam ide a felhívást, hogy modelleket keresek, és még többen csatlakoztatok hozzám, és ahhoz a célhoz, amit kitűztem magam elé. Miszerint bebizonyítom az embereknek, hogy mi is emberek, érző lények vagyunk.

Így amikor polgármester asszony felkérte a helyi művészeket, egyértelmű volt, hogy Közületek lesz valaki a befutó, aki a szeptember hónapot díszíti majd 2014-ben.

És Ti, kedves szavazók úgy döntöttetek, hogy Libertina legyen ez az ember :)

Aminek én nagyon örültem, mert vele személyesen is találkoztam, tartjuk is a kapcsolatot, úgyhogy hávájdidzsivan :D Arra is emlékszem, hogy anno még MyVIP-re meg aztán MySpace-re pakoltam fel a képeket, és Libertina mindig az elsők között kommentelt :3 Mondhatni, tősgyökeres Olvasóm :D És arra is emlékszem, hogy ezen a háromszöges poénon nagyon sokat és nagyon sokan és nagyon sokáig röhögtünk!

És most nagyon sok szép régi emlék jött elő bennem, és nem lehet letörölni a vigyort az arcomról :3

Végezetül megmutatom az elkészült montázs képet. A 13 művész közül négyen, az eredeti elképzelés alapján, Lőkösháza nevezetességeit is beleszőttük a képünkbe, így egy mozaikszerű, A/3 méretű rajz született, rajta a két Tatám képével, a falu nevezetességeivel, Thomas-szal, és végül Gyimesi Anett "Libertina" portréjával!

 

És végül szóljon a "győztesek dala" az imádnivaló At Vance feldolgozáságban ^^ Még egyszer köszönöm a modelleknek a részvételt, és a szavazók lelkesedését!

További szép napot mindenkinek!

Dana