Év végi hajtás

Sziasztok!

Beindult az év végi hajtás, tele vagyok/vagyunk munkával, így elég kevés a szabadidőm, és áldom az eszem, hogy időben végeztem az Only Human-el, mert  semmi energiám nem lenne rá...

Viszont idén teljesen kiestem a karácsonyi készülődésből, így nincs semmi karácsonyi hangulatom :( Az idő is inkább őszies, mint télies :S Megfogadtam, hogy nem beszélek itt a munkahelyemről, de hogy értsétek, min mentem/megyek keresztül, kénytelen vagyok írni róla.

Tavaly ilyenkor még a helyi idősek klubjában dolgoztam, és már december elején az ünnepekre készülődtünk, sokat nevettünk mind az ellátottakkal, mind a kollégákkal. Idén júliusban egy átszervezés miatt átkerültem az önkormányzathoz. Amit cseppet sem bántam meg, sőt! Az, hogy egyik napról a másikra egy sima mezei szociális segítőből szakfeladat vezető lettem, rengeteg pozitív dolgot hozott az életembe. Szakmailag rengeteget fejlődtem, bővült a tudásom, és a teherbírásom is. Belekóstolhattam új dolgokba is, a pénzügyi dolgok és a hozzá kapcsolódó teendők mindig is érdekeltek. Végre megértettem a százalékszámítást is, és már nem pánikolok, oda-vissza számolom az áfát, már álmomban is :D Én úgy érzem, emberileg is rengeteget fejlődtem, hisz a helyi szinten működő szociális alapellátásokat valamilyen szinten muszáj összefogni, hogy mindenki számára zavartalan legyen a település szociális étkeztetése. Emiatt feszt csörög a telefonom, ha nem a mobil, akkor a vezetékes, és néha már az ablakon hajítanám ki (szerdán pl ki is kapcsoltam a mobilom, és egy életre megutáltam a csengőhangomat: a Uriah Heep - Lady In Black c. számát xD).....-.-"

Ugyanilyen nehéz koordinálni 4 embert, megoldani a helyettesítést, de szerencsémre tündérfalat minden kollégám, aki az ebédkiszállításban segédkezik, így soha semmi ellentét vagy feszültség nem volt közöttünk, és hamar belerázódtunk a sorozatos átszervezésekbe. Komolyan, nem is tudom, mi lenne velem nélkülük :D

Legalább akkora kihívás volt elengedni a régi kollégákat, és beilleszkedni az új közösségbe. Volt is emiatt egy ideig feszültség bennem, hiszen két helyre kellett "megfeleljek" Be akartam illeszkedni minél előbb, de nem akartam elszakadni a többiektől. A július-augusztus, de még a szeptember is nagyon kemény volt, sokáig voltam padlón, a két barátnőm, Betti és Kati mostak fel a padlóról, annyira szétestem. Tudod, amikor még ugyanúgy szeretsz valakit, de ő már másképp néz rád, mert nem lehetsz vele annyit, mint azelőtt... Baromira tud fájni. Én nagyon szerettem a G.K-ban dolgozni. Szerettem az ottani embereket. Sokan közülük több volt, mint kolléga, sokkal inkább barátok voltak. De mint itt is írtam, ment a kombinatorika meg a pletyka, és nem csak rólam, hanem a hozzám közel álló kollégáimról is. Bár halkan megjegyzem, hogy az állítólagos szeretőim száma megállt 14 főnél, szóval azóta kuss van a magánéletemmel kapcsolatban xD Egyszer hallottam csak magamról >bölcsességet<, miszerint a lányokhoz vonzódom, ezért rajzolok félmeztelen nőket... Azóta kiderült, hogy onnan indult a dolog, hogy hallottam, amint két ember szidja a melegeket meg ocsmány vicceket meséltek egymásnak róluk, én meg nekik estem, hogy ők is emberek, és semmi rossz nincs abban, ha két EMBER szereti egymást! És ezt a mai napig tartom, és kiosztom azt, aki bántja a melegeket. Nem egy ilyen beállítottságú embert ismerek szerte az országban, legtöbbjük volt modellem is, úgyhogy eléggé személyesen érint a téma. De ennyi, nem több. Elcsitult a dolog, viszont a csipkelődések még mindig mennek, és vannak olyan emberek, akik sose hagyják ki azt, hogy belém marjanak, ha a helyzet úgy hozza. Sajnos sok köztük az olyan, akiről mindezt korábban nem is feltételeztem volna. Én itt nem fogok személyeskedni, túl sokan olvassák a blogot ahhoz, hogy ebbe belemenjek . Nagyon sok dolgot fel tudnék sorolni, mi miatt alakult úgy az életem, hogy ma már jól érzem magam a bőrömben és a munkahelyemen, de nem fogok itt kifakadni.

Azt viszont leszögezem, hogy mindezek ellenére nagyon szeretek visszajárni a Központba, olyankor mindig előjönnek a régi szép emlékek :) Nagyon szeretem az ellátottakat is, sokukkal ma már tegező viszonyban vagyok, holott (nagy)apám/(nagy)anyám lehetne egynémelyikük :) És sok jó vicces sztorival gyarapították a képregényem leendő sztoriját xDDDDD Napnyugtától naplementéig tudnám most sorolni, hányszor kaptam röhögőgörcsöt ezektől a helyi legendáktól :'D

Ugyanakkor nagyon szeretem az új munkahelyemet is ^^ Nyugodtabb a légkör, a sok munka ellenére is. Bár az ebédfizetés idején elég nagy az átjáróház az irodánkban xD Meg hát az asztalomon ugyanúgy képtelen vagyok rendet tartani, eszméletlen kupit tudok csinálni, másodperc tört része alatt tudok létrehozni papír hegyeket...:$ Meg hát nem fal van előttem, és nem ülök háttal senkinek, és jobbnak láttam nem kirakni az egyik kedvenc idézetemet ("Ne tartsd vissza a szellentést, mert a fing a gerinceden keresztül feljut az agyadba, és innen jönnek  szar ötletek") xDDDDD Hála Istennek már itt is hozzászoktak ahhoz, hogy csetlek-botlok, és mindenféle hülyeségre vevő vagyok, valamint számomra a bicikli a legveszélyesebb eszköz.(elég gyakran megborulok vele xD) Viszont pozitív dolog, hogy még nem égettem le magam komolyabban xDDDDD Ezek szerint fejlődök :'D Se egy leborított dosszié, se egy pofára esés, se kirívóan ciki helyzet :3 Egy szóval, nagyon szeretem az új kollégáimat és az új munkahelyemet is ^^

Amint látjátok, ez a félév egy érzelmi hullámvasút volt, de most már határozottan felfelé tartok :) Persze vannak még itt-ott dühkitörések, de már nagyon elvétve. Megtanultam, hogy jobb, ha veszek két mély lélegzetet, és nem azonnal robbanok.

A fent leírtak miatt sokkal érzékenyebb voltam az utóbbi időkben, eltűnt az egykori Metálarc, és csak egy csöpögős massza maradt belőle. De az anyag nem vész el, csak átalakul. Ugyanaz az ember vagyok, és ezek a kemény napok megmutatták, kik is az igazán fontos emberek az életemben :)

Köszönöm, hogy meghallgattatok!

További szép estét Mindenkinek!

Dana

Hi my blogreaders,

sorry for the last blogposts, but I had no energy to translate them :( 

So, I tell you some reason for that. I han a very hard times because in July I had to change my workplace. I didn't loose my job, it was just a reshuffle. I had to change the place of my job. I lost many of my old colleagues but I got some others. It was very diffucult to me because I don't like changes in my life at all. I don't translate the whole post to you, because it was written to the people who live here in my town. And these things are not so interesting, believe me xD

So, now everything is better, I became a stronger girl, and now I know who are my true friends :)

Next time I will be write something more to you, I promise ;)

Best wishes,

Dana