2015. július 26., vasárnap

7. fejezet - Amire senki se számított...

Sziasztok!

Emlékeztek, miről szólt, hogyan indult és hogyan végződött az előző fejezet?  Milyen lehetetlen helyzetbe került két főhősünk azzal, hogy Dunaway egy szál törölközőben leordibálta Thomas fejét? (Ha nem, itt megtaláljátok: Bye Bye Beautiful)

Most itt a folytatás olyan eseményekkel, amik olyan lavinát indítanak el,
ami tuti a képernyő elé köt majd Titeket! ;)
Jó szórakozást!























3 megjegyzés:

  1. Nos, kedves Bud. Javaslom, hogy viselkedj egy kissé fásultabban, és verj gyökeret! Mondjuk a budiban...
    NA azért! *shipper on* Lehet, hogy eltekintek a rituális meggyilkolásodtól.... O:)
    Szegény gyereket most jól kiakasztottátok, szégyelljétek magatokat! Rémálmai lesznek... :(
    Igen, igen, mert az emberek csak úgy véletlenül megcsókolnak másokat. Persze, gyakori.... :3
    Nem volt az erőszak! 3:)
    Gaaah *-* *a shipper szívrohamot kapott, és meghal*
    Nos, szívem.... A kisasszonyban úgyis túltengenek a művészi hajlamok, mehetne esetleg fodrásznak... O:)
    Nem, szívem, azért rohangál így februárban egy szál melltartóban, mert nem akarja... xD
    *röhög* Nos, anyu.... sajnálom. Remélem, nem fogsz rosszat álmodni. xD
    Na de Thomas? Az anyja előtt? Nem kéne megvárni, míg kimegy? :O
    Na jó. Most foglak rituálisan meggyilkolni.
    De mivel attól függetlenül halálcuki volt az egész, esetleg megengedem, hogy megválaszd, kinek áldozzalak fel! ^^

    VálaszTörlés
  2. Válaszok
    1. Na jóvanám, egye fene.... Maasifiú! Lábhoz, vacsora!

      Törlés