2013. augusztus 3., szombat

Forever alone - hála a moslékos dézsa szájú pletykafészkeknek

Sziasztok!

Ma megint nem voltam a topon, ismét kezdek szétesni... Nem örülök ennek, mert ez általában hullámvölgyhöz vezet, amiből egyre nehezebb kimászni. Vegyes érzelmek kavarognak bennem, és nem tudom hova tenni őket. Művészként muszáj elválasztanom a valós és a képzelt világomat, és ez az esetek többségében sikerül is. Kivéve, ha egy ember, helyszín vagy emlék összekapcsolja a két világot. Ilyenkor elszabadul a képzeletem, és a valótlan illetve lehetetlen dolgokat, érzelmeket is valósnak élek meg, és elhiszem, hogy mindez a való életben is bekövetkezhet. Sokszor esek ebbe a csapdába, aminek a vége mindig csalódás, rosszabb esetben egy barátság vége. A legtöbb ember nem érti, miért nem értetem meg magam nőkkel. Engem nem érdekelnek a szuper pasik, a smink, a fodrászda meg a fogyókúra. Én a férfiak közt érzem jól magam, ahol tudok fociról beszélni, ahol lehet rondán beszélni, ne adj' Isten böfögni, és senki se beszél ki ezek miatt a hátam mögött. Nem méregetnek, nem nézik a márkanevet a ruhámon, és pont leszarják, milyenre van festve a körmöm, mert máshogy néznek rám. És most itt a normál baráti-haveri kapcsolatról beszélek, nem a bunkó paraszt "tökmindegy, csak feküdj két vállra" alfajról. Ezek messze elkerülnek engem hála az égnek, mert én nem vagyok menő, dekoratív csaj. Én az vagyok, aki havernak tökéletes, de barátnőnek ciki... Tetszik, nem tetszik, ez van. Mindegyikük azt szokta mondani, ilyen a tökéletes nő, mint én: nem nyavajog, nem hisztizik, nem szórja a pénzt ruhára, kozmetikusra stb, nem néz nyálas filmeket, szereti a focit, és nem lovagol állandóan a fogyókúrán. Mégis egyedül vagyok, mint a kisujjam, mintha rám lenne írva, hogy "vigyázat, nyominger a láthatáron" Lehet, bennem van a hiba, de én ilyen vagyok. Lehet, hogy 6 kiló sminkkel meg feszülős rucival jóval "szebb" lennék, de nekem eszem ágában sincs álarcot hordani. Akkor inkább egyedül halok meg, 24 év alatt bőven volt időm megszokni a magányt, mert igazából barátaim se voltak. 

Mégis, néha felcsillan 1-1 reménysugár, mert hiába az acélszív, én is tudok szeretni, és én is szeretnék szeretve lenni. Mert akármilyen hihetetlen, az, hogy goth vagyok, nem azt jelenti, hogy nincsenek érzéseim. Csak az a bökkenő, hogy az én korosztályomtól (23-26 évesek) a falra mászok... Gyerekes kisfiúk mind (tisztelet a kivételnek, én itt most konkrét emberekre célzok)... Viszont az e fölötti korcsoport meg nem vesz komolyan, mert engem is azzal a sok bulizós nemtörődömsemmivel típusú nőkkel azonosítanak, akik max egyéjszakás kalandokra jók, másra nem. Esélyt se adnak arra, hogy esetleg megismerjenek... Aki meg mégis, visszalép amiatt, mert nem vagyok az a tökéletes szupermodell alkat...

A falu meg még tesz is rá egy lapáttal. Mert ha én beszélek egy férfivel az utcán vagy bárhol máshol, akkor az már tuti a szeretőm, vagy majd az lesz, kellemetlen helyzetbe hozva ezzel engem is, és az érintett férfit is. A minap számoltam össze, a pletykafészkeknek hála, 10 (állítólagos) szeretővel büszkélkedhetek, a legfiatalabb 27, a legidősebb 86 (!!!!) éves. És tök gáz, mert kettő közülök jó barátom ill. kollégám, és ha beszélgetek velük (mert van élet a facebook-on kívül is) egyből jönnek a megjegyzések, beszólogatások, kombinálások. Én igazából leszarom ezeket a gyökereket, de azért mindennek van határa. Ezek az emberek kurvára nem tudják, hogy ki is vagyok én valójában. Mert ha csak valami halvány sejtésük is lenne, nem pofáznának ilyen orbitális faszságokat... De persze aztán meg a dicsekvés, hogy "én személyesen ismerem a művésznőt" meg orrba-szájba osztogatják a blogom meg a képeim, és megkeresnek azzal, hogy rajzoljak nekik (persze ezt tök ingyen várják el), de arra nincs eszük, hogy a saját kis életükkel foglalkozzanak...

Egy szó, mint száz, 10 szeretőm van, amit szertnék 14-re feltornázni, hogy a napi kettő meg legyen, aztán, ha elértük a bűvös 14-et, emelem majd a tétet 21-re, így majd naponta jut 3 férfi nekem: egy reggelre, egy délre, egy meg estére. Csak győzzem majd szusszal ;) És ha lehetne egy kérésem: ne öregekkel boronáljatok már össze, hanem valami jóképű fiatalemberekkel ;)



További szép estét Mindenkinek!
Dana





Hi all!

 I am very angry and sad because there are some idiot people in my town... They said I have 10 (!!!) lovers. Ten fucking lovers, the youngest is 27, the eldest is 86 (-.-"). And of course the problem is: they share this incorrect information with everyone, and the people think I am a bitch or something else. But it's not true. I love hanging out with men, becasuse I like football, playing cards an so on. I never liked being with women... I'm not interested in make-up, shoes, and handsome boys from movies... I have my own way and I know it's strange a bit, but this is me. That's the reason why I have no boyfriend. I don't like my own aged ones (23-26), and the oldest men think I'm a tipically 24 years old "stupid blond girl, who wants to have just a one-night love affair" and unfortunatelly they don't want to get to know me better....

BUT if I'm talking with a man or a boy in the street, stupid people think, he is (or he will be) my lover! -.-" Two of them are my collegue and a good friend, and if we're meeting or talking, stupid ones are smiling (oh yes, I had right, they are fell in love.... My little Mary, I have a gooooood story for you! I saw them together again bla bla bla bla bla blaaaaaa >.< )

Sooo I have 10 lovers but I want to have 14 (two men in one day, every week), and if I ''will have", then I will want 21! One day, 3 men, every single day of the week ;) But I hope, my next lovers will be much younger and handsome ;)


Have a nice day everyone!
Kisses, Dana

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése