3. fejezet - Love Error

Végre ide is fel tudom rakni a harmadik fejezetet :D

Vééégre...

... észhez tért a blogspot, és tudok feltölteni képeket ^^ Gyors felpakolok ide is az eddigi munkáimból :D

"Dancing Queen"

 

 

 

"Pleasure & Pain"

 

 

 

"Jimi Hendrix"

 

 

 

"Cica"

 

 

 

 

És természetesen a kimaradt fejezetet is felteszem pillanatokon belül ;)

További szép estét Nektek!

Dana

 

 

 

My sweet Anette

Újabb...

... nagy volumenű munkám van készülőben. Egy novelláról van szó, ami tele lesz rajzokkal, amolyan mesekönyv hatást elérve, de annál sokkal komorabb lesz...

Egy fiatal Művész élete nagy utazására indul: saját belső lelki világát és két énjét (a Halandót és a Művészt) kell megismernie, és eddigi életét újraélnie ahhoz, hogy eldöntse, ki is ő valójában. A nem mindennapi utazáson elkíséri őt egy titokzatos Férfi, aki eddig csak a lány képzeletében létezett...

További információk, és rajzok hamarosan!

Szép napot Nektek, és ne feledjétek a versenyt! ;)

Üdv, Dana

Goth Rózsaszirmok - VERSENY!

Sziasztok!

  

Eljött az idő, hogy viszonozzam modelljeim segítőkészségét a kiállítási anyagommal kapcsolatban ;)

Polgármester asszony felkérte a helyi művészeket, köztük engem is, hogy a munkáinkkal járuljunk hozzá egy 2014-es lőkösházi naptár elkészítéséhez. 

Én nem tudom kiválasztani a legjobbat, legszebbet közületek, így rátok bízom a döntést, kinek a portréja díszítse a szeptember hónapot a jövő évi naptáron!

Szabályok a következők:

1. Lájkold az Only Human facebook oldalát (ha még nem tetted meg, Itt pótolhatod: DanaMitzysOnlyHuman - verseny, )

2. Majd azt a fényképet, aki a legjobban tetszik neked! 

Megosztás támogatott, a modellek egymásra igen, de magukra nem szavazhatnak. 

Határidő: 2013. július 30. 

A legtöbb lájkot kapott portré lesz a győztes, aki mindent visz! 

Íme a szóban forgó album linkje: VERSENY

Hajrá fiúk, hajrá lányok!

Üdv, Dana

3. fejezet: Love Error

Sziasztok!

Hála ennek a telibvert, fostalicska hányás blogspotnak, nem tudok képeket feltölteni... Kurvára örülök neki, de nem fog kicseszni velem, ugyanis innestől kezdve az "anyagosztás" a facebook-os oldalunkon lesz elérhető.

Először lájkoljátok az oldalt, különben nem biztos, hogy engedi megnyitni :/

>>>>> Katt a linkre <<<<<

Only Human On Facebook 

Jó szórakozást mindenkinek, reményeim szerint 2 héten belül jön még egy fejezet ;)

További szép napot mindenkinek!

Dana 

Nightwish: Imaginaerum - The Movie

Sziasztok!

Azt hiszem, egyértelmű, miről fog szólni ez a bejegyzésem... Hogy spoilerezni nem fogok, azt nem ígérem... Szóval, ha még nem láttátok a Nightwish filmjét, ne olvassátok tovább ezt a cikket!

>>>>> SPOILER <<<<<

Hol is kezdjem... Nem sorolom a film egyes részeit, nem is a történetet fogom leírni, hanem az érzéseimet, amiket felszínre hoztak, és kiváltottak belőlem... Én sosem titkoltam, hogy más vagyok, mint a többi ember. Nagyon más. Az én képzeletem és a saját kis álomvilágom messze meghaladja a józan ész, az érzelem és az értelem határait. Bennem összemosódik ez a három, messze repítve engem erről a Földről. Nehéz érthetően leírni mindezt... De... de ha rajzolok, mintha egy új világba lépnék be. Egy olyan világba, ahol az elvesztett szeretteim velem vannak, ahol az emberek elfogadnak, és ahol a bántás és a gyötrelem nem fáj. Az Imaginaerum dalai olyan érzéseket és rég elfeledett emlékeket szakítottak fel, melyek segítségével számadást tudok adni az életemről, és, ha csak felületesen is, de betekintést nyerhetek a jövőmbe. Mondatok és dallamok égtek az agyamba, melyeket nap mint nap hallok, melyek segítségével muszáj alkotnom. Ők hívták életre a bennem szunnyadó Művészt, a Nightwish dalai és egy nagyon kedves barátom rázták fel azt az énemet, aki mit sem törődve mások véleményével, önmagát fejezi ki, és kelti életre. Sokáig (akárcsak Thomas Wittman a filmből) én is az őrület határán álltam. Nem részletezném miért, ha az egykori gimnáziumi osztálytársaim olvassák ezt, gondolkodjanak el, mivel és hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy egyáltalán megforduljon a fejemben az, hogy legyen már vége. Hogy egy csapásra tűnjek el az emberek és a világ elől, hogy soha senki se bánthasson, és hogy soha ne veszítsek el senkit. Ahogy a fent említett barátomnak mondtam a minap, ha nekem még egy évet el kellett volna töltenem a saját korosztályommal, a biztos őrület szélére jutok. De nem így lett. Kiszakadtam a világukból, csatlakozva a goth szubkultúrához. És a Nightwish világához, amit nekem (tetszik, nem tetszik) Anette Olzon hangja tett teljessé. Majd elkezdtem dolgozni, egy új barátra leltem, ismét életre hívva ezzel a Művészt, aki élni és alkotni akart. Eleinte nehéz volt tolerálni ezt a kettősséget, de miután elfogadtam azt, hogy Ő bennem él, minden megváltozott. Dana Mitzy megszületett. Újjá született. Eltűnt az az ember, aki mindenki marionett bábuja és céltáblája volt. Meghalt. Többé nem jön vissza már. Elkészült az Only Human első két kötete, a Gothic Kabbalah majd a Goth Rózsaszirmok kiállítási anyagom. Groteszk módon a Művész minél sikeresebb, a való énem annál szerencsétlenebb az érzelmek terén. Egyszer már eldobtam a Halandó énem szerelmét a Művész álmáért. De nem bánom, és sose fogom megbánni azt a fagyos március elsejei csütörtököt, amikor kimondtam: vége. Szabad akarok lenni, s szeretni, még ha sosem teljesülhet be. Az életem "Dark Passion Play"-e elkezdődött. A Taikatalvi segít emlékezni erre az időszakra, és ahogy haladsz előre az Imaginaerum track listáján, én úgy haladok hátrafelé az életemben. Mind-mind a magyarázkodásról szól, hogy mit miért tettem, melyikért felelős a Halandó, melyikért a Művész. Aztán az Arabesque után minden megváltozik. A Múlt a Jelenre majd a Last Ride Of The Day után a Jövőbe mutat. Tudom, hogy csak én választhatok, más nem. Művész vagy Halandó. Mert alkotás nélkül nem tudok élni, viszont ha alkotok, mély melankóliába burkolózok, ahonnan hosszú távon nincs kiút. Hogy miért írtam le mindezt? Mert ezeket az érzéseket és élményeket szeretném majd egy nagy novellává varázsolni, megmutatni a világnak, hogy ki is vagyok én. Látni fogjátok, milyen hatalmas sebeket képes ejteni egy gúnyolódás, és mekkora eufóriát tud okozni egy kedves szó vagy pillantás. Végignézve az Imaginaerum-ot, nekem az a benyomásom volt végig, hogy Tuomas is valami hasonlót akart mondani nekünk. Egy darabot adott a lelkéből, és az ő világából. És már csak az embereken múlik, hogy részt vesznek-e az utazáson, vagy csak kívülről szemlélik a kisfiút, akiből idős, beteg és demens férfi lesz, kinek teste majdan a Halál martalékává válik. Hogy összeáll-e majd Nektek is a kép, ezt nem tudhatom. Minden esetre engem végig rázott a hideg, és azon járt az eszem, hogy istenem, Thomas akár én is lehetnék... Lehet, hogy én is így végzem... Nem olvastam előre sem kritikát, sem pedig a film történetét. Nem is magyarul néztem meg, mégis mindent értettem. Hogy ki is a hercegnő, a kislány, aki fel-fel bukkan, miért a játékkatonák kísérik el Tomot a fináléhoz. Első nézésre is olyan volt, mintha már láttam és átéltem volna mindezt már korábban. Pont mint 2011. decemberében az Imaginaerum albummal. Úgy érzem, sikerült egy darabot kapnom Tuomas lelkéből, és az ő Művészének világából. A Slow Love Slow és a Scaretale is tökéletesen mutatja ezt a két világot: a szerelmes Halandó, és az őrült Művész.

Aki ezeket most vagy később elolvassa, gondolhatja azt, hogy én tényleg őrült vagyok. Nem. Én már visszatértem onnan. És azt is tudom, hogy ezeket a sorokat csak művésztársaim fogják felfogni és értékelni.

>>>>> SPOILER VÉGE <<<<<

Mindenesetre, ez a film még nagyobb nyomot hagyott bennem, mint anno a Pink Floyd: The Wall című mestermű. Ez... ez... valahogy... én, illetve Mi vagyunk. Nézzétek meg Ti is, és lépjetek be a saját képzeletetek világába!

Szép álmokat Nektek!

Dana

Help!

Sziasztok!

Oltári gáz van, ez a nyomorék blogspot nem tölti fel a képeket!!!!! >:@ fingom sincs, miért van ez, de napok óta szarakszik, és már kezd nagyon elegem lenni belőle... Van egy rakás új rajzom, fotóm, és persze az új fejezet az Only Human-ből.... Először azt hittem nálunk fos a net, így a 10 helyett csak egy agyvérzést kaptam meg egy kisebb dührohamot...-.-" De aztán megpróbáltam 3 másik gépről, másik szolgáltatótól, de ugyanúgy semmi. próbáltam a szkennelést, a fényképezést, sőt még a telefonommal is csináltam képeket az "Anyagról", de egyiket se volt hajlandó feltölteni. Egy kalap szarral egyenlő ez az egész... Elnézést az alpári paraszt beszédért, de 2008. óta vezetek blogot a képregényemről, MySpace-ről is hasonló nyomorék szerverhiba miatt kellett elköltözzek ide. Nem akarom bezárni a blogot, de fosbukkra sem szeretnék áttelepedni, mert ott aztán végképp sorrend nélkül rakja fel a képeket és káosz lenne az egész. Nem beszélve az ütemezésről, szerkesztésről stb. Szóval ha valaki tudja, hogyan lehet orvosolni azt, hogy a blogspot miért nem tölt fel képeket, kérem jelezze itt komentben vagy dobjon egy mailt a danamitzy@gmail.com-ra!

Ne feledjétek, az új fejezet kész, csak az osztásra vár, csak épp ez a buzi blogger nem akarja azt, amit én... És az 5161 oldalmegjelenítésből ítélve Ti is várjátok Thomas-ék kálváriájának folytatását ^^

De ha végképp bedöglik ez a fos, keresek valami alternatív megoldást, ígérem.... Addig is, majd irkálok 1-2
dolgot, hogy ne pangjon a blog... Nagyon szar lenne, ha vége lenne, az évek alatt nagyon hozzám nőtt ez az oldal... És persze Ti is... Remélem, valaki, aki okosabb, mint én megossza velem, mi ez az egész, és mit lehet tenni ellene...

Bízom bennetek!

Üdv,

Dana

Sorry..................

Sziasztok!

Tudom, hogy mára ígértem új fejezetet, de.... áh.... ma sem lesz belőle semmi... De nézzétek el nekem, névnapom van, ma már kétszer vágtam gallyra magam, most fogom harmadjára.... Pedig én nem szoktam inni.... xD Először kollégákkal a munka végén, majd utána a rajz klubos barátaimmal, most pedig egymagam folytatom tovább xDDD

Köszönöm mindenkinek, aki ma felköszöntött, volt két jó szava hozzám, adott két puszit, küldött sms-t, írt facebook-on, megölelgetett és nem utolsó sorban hozzájárult az elhízásomhoz :) :) :) Ma mindenkit szeretek :D :D :D

 ez az elkövetkező 627 millió évben se fog elfogyni :DDDDD