Mit ne mondj egy újdonsült anyukának

Sziasztok!

Most van egy kis időm, így azt gondoltam, írok pár sort, hátha segítek vele másoknak is. A terhesség alatt azt hittem, nincs idegesítőbb kérdés annál, hogy "egyben vagy még?!". Hát, marha nagyot tévedtem... Szülés után csak fokozódik a tapló kérdések és viselkedések tömkelege. Lássuk a top 10-et:

1. Van tejed?
   
   A lehető legbunkóbb, legtaplóbb kérdés. A vadidegen öregasszonyok kedvenc zaklatási módszere. Senkinek semmi köze ahhoz, mi van egy újdonsült anyuka cicijében... És persze a sok vadbarom nem törődik az anya lelkével, mert ha van tej, akkor jön az "áááá majd még 5 évesen is a csöcsödön fog lógni, az meg a térdedet fogja verni" és ha pedig nincs elég tej, akkor jön a lemondó fintor meg a pofavágás, amit rendszerint a "pedig a babának az anyatej a legjobb" és a "minden anya tud szoptatni" nevezetű mondat, amivel még inkább megforgatják a tőrt az anya szívében. Mert igen, nekem se volt elég tejem, de az senkit se érdekelt, hogy önhibánkon kívül alakult így. Nem én kértem, hogy vigyék el tőlem az egy napos babámat, és etessék cumisüvegből. Mire hozzá tudtam cuccolni a szülészetről, már totál cumizavaros volt a lányom, hiába volt tejem, nem volt hajlandó szopizni, csak aludt szopi közben, amiért a nővérek húzgálták a haját, csipkedték a combját, morzsolták a lába ujját, rángatták a fülét. Még itthon is összegömbölyödve ordított, ha mellre tettem, annyira megmaradt benne az, hogy bántották. A 6 hetes növekedési ugrásig volt pótlás a tápszer, utána már csak "desszert" maradt az anyatej. 20 ml-t tudtam lefejni, a lányom meg 120-130 ml-t is bevert, ha éhes volt. De ez senkit se érdekelt, csak az, hogy húúúúúú nincs teje, micsoda szar anya az ilyen. És sajnos még családon belül is hallgattam a "szopjon", "fejjél" "mennyit szopott" kérdéseket, amik felőrölték az idegrendszeremet... Akkor nyugodtam meg, amikor anya elmondta, hogy én is zömmel tápin nőttem fel, és lám, kitűnő érettségim, nyelvvizsgám, két szakmám van, nem lettem hülyegyerek meg beteges, mert tápszert ettem. Így végül a harmadik hónapra sikerült elfogadnom, hogy a lányom nem anyatejes baba. Nagyon nehéz volt, magamat hibáztattam, holott tudtam, hogy mindent megtettem. A mai napig fejek neki, és fogok is, amíg egy cseppet is ki tudok facsarni magamból. Csak épp már nincs lelkiismeret-furdalásom, amit a kicsi is észrevett, mert még kiegyensúlyozottabb baba lett. A tápszert ugyanolyan gondossággal és szeretettel adom neki, mint az anyatejet (és most már a zöldség-gyümölcsöt). Egy szó, mint száz, ha az anyuka nem hozza fel ezt a témát, inkább ne kérdezzétek meg tőle, mert könnyen lehet, hogy a lelkébe gázoltok.
2. SZOPIK a gyerek?
   
   A másik, amitől a falnak megyek. Egy baba az vagy szopizik, vagy cicizik. Szopni a rossz lányok szoktak a sarkon, illetve a +18-as filmekben...Pont.
3. Jó baba?
   
   Mindenkinek a sajátja a legjobb, még akkor is, ha aznap átüvöltötte az éjszakát. DE! Ha azt mondod, hogy igen, akkor már is jön a "na várj még vele, fog még úgy ordítani, hogy ha jön a foga, hogy a hajadat téped tőle" Ha meg azt válaszolod, hogy sokat sír, akkor csak kárörvendő vigyort kapsz, és jön a "bezzeg az én gyerekemnek/unokámnak a hangját se hallani" mondat. Ha átalussza a z éjszakát, jön a "miért nem kelted enni" kérdés, ha meg éjjel is eszik, akkor "ne adj neki, mert csak el fog hízni"
4. Kisfiú vagy kislány?
   Kérdik ezt úgy, hogy a lányom talpig rózsaszínben van. És ha lány, jön a "nem baj, majd a második fiú/ember lesz" válasz. Kurva anyád, az. Másik no.1 kérdés: a "Mikor jön már a kistesó?" Semmi közöd hozzá b+
5. A mi időnkben ezt meg azt így csináltuk
   Ez az a mondat, amitől sikítófrászt tudok kapni. Kéretlen és idióta tanácsok tömkelege, amit nap mint nap végig kell hallgatnod vad idegenektől... De találták már meg családtagjaimat is az alábbiakkal: "mi még mostuk a pelenkát", "nem volt ám akkor ennyi ruha, minek is az, csak kinövi" "az én gyerekem rám fújta a bolti bébiételt, pazarlás az egész, nehogy vegyél" "adj neki ezt meg azt enni és inni, jó az" "adjál neki tehéntejet, az egészségesebb, mint a tápszer" Ha csak ilyenféle f*szságokat tudnál mondani egy újdonsült anyukának, akkor inkább maradj csöndben... De tényleg...
6. De nagy hasad maradt!
   9 hónap oda, 9 hónap vissza. És igen, a hasam is csíkos lett meg a cicijeim is, akad egy kettő a combomon is, de köszönöm szépen, a férjem még mindig és így is szeret, mert kihordtam és világra hoztam a gyerekét, aki most az első az életünkben, és hálás azért, mert nem passzolom le a gyereket, hogy edzeni mehessek. Majd lemegy a hasam. Ha nem, attól még nem vagyok kevesebb, mint a nádszál vékony nők.
7. Na, és megjött már a menstruációd? / Apa nem undorodott meg tőled? / Jól varrt össze a doki, nem lettél túl tág?
   
   Ezek azok a kérdések, amiknek nem kellene elhagyniuk egy vadidegen ember száját... És mégis... És persze, hogy mindezt a tömött bolt kellős közepén, legalább 600 decibellel, hogy mindenki hallja... Erre mit lehet válaszolni? Igen, azóta már megjött, ilyen darabos cucc ömlik belőlem egy hétig, apa köszöni, de még mindig szeret, nem hányja el magát tőlem, és igen, jól varrt össze a doki, nem jött ki a belem a császársebemen...?! Vagy nem, azt se tudom már milyen érzés a havi baj, apa menekül előlem, és kétszer kellett varrni, mert a császársebem szétnyílt...Nagy az Isten állatkertje, és kicsi a kerítés a nyitott kapu mellett...
8. Miért nem adsz már neki normális kaját?
   
   "Én ilyenkor már megrágtam a kolbászt a gyerekemnek". Rágjad b+, az én lányom 4,5 hónaposan nem fog ilyet kapni. És igen, amit tudok, megfőzök neki, pepecselek vele a konyhánkban a mi ebédünk készítése közben, de képzeld, kap bolti bébiételt is, mert nem tudok jelenleg kiszívni a kisujjamból se barackot, se sütőtököt. Ámen. Neki most még a tápszer és az anyatejem a normális kaja, a többi csak kóstolgatás.
9. Nem lázasodott be az oltás után? Forog már? Tud már ülni? Mert XY gyereke már rég csinálja ezeket.
   Hogyne, az enyém már magának szaggatja a nokedlit a körömpörköltbe.... Minden baba más, fölösleges egymáshoz hasonlítani őket. Ha valami nincs rendben, a védőnő és az orvos úgyis jelzi, ellát beutalóval, felkeressük a szakembert, és rendbe jön a kicsi. Az én gyerekem tegnapelőtt fordult át hátról hasra, most jön egyszerre két fogacskája is alul, és matricaként ragaszkodik hozzám. Másé meg már ennél többet vagy még ennyit se csinál. Mindhárom gyerek makk egészséges. Fölösleges stresszelni ezzel egy kezdő anyukát.
10. És ami a legfájóbb:
    Senki le se szarja, hogy te hogy vagy. Meg se kérdeznek, kell-e segítség, hogy bírod a gyűrődést, mert ugye tápszeres a gyerek, így az anyja mindent meg tud csinálni, nem kell annak segítség. A barátok szépen lassan elkopnak, tízből 8-9 látogató csak az idegrendszereden táncol, ossza az észt, kikapja a gyereket kérdezés nélkül a kiságyból, nem mos kezet, puszilgatja a gyerek kezét és száját, pelenkázáskor lesi a nuniját meg a popsiját, hogy piros-e, ha véletlen hoz kaját, tuti, hogy olyat, amit a tejed miatt nem mersz megenni (bab, borsó, káposzta, tojás, minden, ami pocakfájást okoz...), elveszi a gyerek cumiját, mert az az ördögtől való, felkelti, holott jelezted, hogy most aludt el stb. Az meg, aki meg tényleg segíteni jön, és örülsz a jelenlétének, ő tud a legkevesebbszer jönni. Mások nemcsak téged, de a gyereket is leszarják. A terhesség alatt beígért segítség rendre elmarad, amint ki lehet mozdulni meg még inkább, mert ugye ti is mehetnétek... A férjed dolgozik, egész nap egyedül vagy. A gyerek mellett főzzél, mosogass, moss, vasalj, takaríts, tedd rendbe az udvart, utcát, de panaszkodni ne merjél, mert ez a nők dolga. Én nem szólhatok egy szót sem, mert mindent meg tudok csinálni Katika mellett, de sok anyuka nem ilyen szerencsés. Ezért ha azt látod babalátogatókor, hogy kupi van, kérdezés nélkül segíts elpakolni, elmosogatni. Vagy hívd fel, hogy kell-e valami a boltból. Sokkal nagyobb segítség ez, mintha beülnél órákra.
11. És a 10+1: HAGYD SÍRNI A GYEREKET, MERT ÍGY ERŐSÖDIK A TÜDEJE
    Anyád picsája. Egy pici baba nem tud hisztizni, azért sír, mert csak így tud jelezni. 9 hónapig nem kellett ennie, innia, nem érzett éhséget, szomjúságot, nem volt erős fény és zaj, nem volt rajta pelenka meg ruha, állandó hőmérséklet volt körülötte. Neki a születés nagyobb trauma, mint nekünk az ő érkezése. És igen, sokszor a lányomnak is csak annyi kellett, hogy a mellkasomra fektessem, mert hiányzott neki a szívverésem hangja. Az akkor már fél órája síró gyerekem pár perc alatt elaludt. És nem, nem lesz felkapatva meg elkényeztetve. Később meg azért akar minden áron kézben lenni, mert minden érdekli, és a kezedben ülve többet lát a világból, és egyedül még nem tud csücsülni.
    Röviden ennyi jutott most az eszembe. Engem ezekkel lehet(ett) az őrületbe kergetni. De még mindig azt mondom, hogy áldott jó babánk van, a fogzást is olyan szépen tűri, észre se vettem volna a két készülődő fogacskát, ha nem a szájába cseppentettem volna a Vigantolt. Éjjel nyugodtan alszik, max a takarót rúgja le magáról, ha melege van, és reggelre elmászik az ágy másik végébe. Ha felkel, akkor se bömböl, csöndben nézelődik, játszik a kis kezeivel. De ha meghallja a hangunkat vagy a kávéfőzőt, akkor bizony indul a nap :) Már eszik almát, répát és krumplit, pár nap múlva beérik a meggyünk, így majd kap abból is meg majd a sütőtökpüréből is.
    Vele teljes az életünk:
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    További szép napot mindenkinek!
    
    
    Dana