III. Budapesti Goth Találkozó

És igen, eljött vééégre a várva várt nap ^^ Komolyan, már a naptáramban számoltam vissza, mennyit kell még aludni a következő találkozóig, annyira vártam már, kb. mint kisgyerekként a nyári szünetet :)))

Már 30 perccel a vonat indulása előtt kint voltam az állomáson, hogy még véletlen se késsem le a vonatot :) Mivel tömegnyomor volt, és a légkondi se ment, így kínszenvedés volt az út Pestig... Ráadásul Szolnok után nem sokkal hirtelen fékezett a vonat, aminek következtében a velem szemben bóbiskoló néni keze lecsúszott az ablakpárkányról, és irtózatos lendülettel lefejelte az asztalt.... Na Timi, fel volt adva a lecke, bírd még ki másfél óráig röhögés nélkül... :'DDD El is fordultam, hirtelen nagyon érdekesnek tűnt a puszta.. :DDD De így is, akárhányszor rá néztem, láttam a puklit a fején, amitől még jobban kellett nevetnem :DDD De végül is, délután egy órára befutott a "szekér" a Keletibe, ahol elszórtan, de már gyülekeztek a társadalom által csak fekete, sátánista boszorkányoknak kikiáltott goth-ok. Mikor a szervezőnk, Laura befutott, mindenki elindult felé, kb mint amikor a kiscsibék a kotlós mama köré gyűlnek :))) Miután mindenki ideért, elindultunk, hogy buszra szálljunk. A Szépművészeti Múzeum melletti buszmegállóban szálltunk le:

Aki jártas Budapest nevezetességeiben, az nyilván tudja, hogy a múzeum  Hősök Tere mellett van:

Majd innen gyalogosan, szép lassan a Városliget felé vettük az irányt. Az viszont kapásból feltűnt, hogy mennyire megbámultak minket az emberek. Volt aki direkt félre is húzódott, nehogy hozzánk kelljen érnie. Nálunk a falumban, sőt, még Békéscsabán se tapasztaltam ilyet. Jó, itt is akad 1-2 bámészkodó, de ennyire feltűnő és lenéző emberekkel még a tavalyi talin se találkoztam... Íme néhány kép a Vajdahunyad várról:

Majd végül kiértünk a találkozó helyszínére, egy füves-fás-parkos részre. Jó is volt az árnyék, nagyon meleg volt. De egy szavunk nem lehet, hisz tavaly amint átértünk a Margit - szigetre a romokhoz, elkezdett szakadni az eső... :D Szép lassan összegyűlt kb 40 ember, de nehéz lenne pontos létszámot mondani, hisz jöttünk - mentünk, volt, aki később jött, volt aki hamarabb ment. Jó volt újra látni az ismerősöket, és jó volt új emberekkel megismerkedni :) Ugyanakkor sajnáltam, hogy a képregényem egyik fő támpillére, és segítője, Libertina nem volt jelen, így "kénytelen" voltam csak Norbinak élőben "anyagot osztani", aki ezt viszont egy egyedi szövegátirattal hálálta meg (így vált Thomas életcéljává a matektanárnő két vállra fektetése...:DDD) A hangulat nagyon családias volt, amit Regina sütije, a fiúk rögtönzött kardvívása, valamint a külföldi fotósok koronáztak meg :)

Majd úgy 3-4 óra fele tettem egy hatalmas sétát Hajnival, és jól kibeszéltük a hosszú haj iránt érzett elkötelezett szenvedélyünket, ami akaratlanul eszembe juttatta barátnőmet, Bettit, aki szintén ebben a "betegségben" szenved :DDD Majd leültünk a tópartra beszélgetni és nézelődni :)

Miután visszatértünk a többiekhez, már lecsappant a létszám, de így is voltunk még szép számmal:

Olyan 6 óra körül indultak a vidékiek, többek között én is haza. Nagyon jól éreztem magam, bár ezt szerintem minden jelenlévő elmondhatná :D A buszmegállóhoz igyekezve kultúrlénykedtem még egy kicsit, fotóztam ezt-azt, majd meg se álltam (illetve a busz) a Keletiig.

Este 10 is elmúlt, mire hazaértem, de a nyár egyik legszebb, legjobb és legélvezetesebb napja volt ez a találkozó is :)

Köszönet a szervezőknek, résztvevőknek! Jövőre (vagy a tavalyihoz hasonlóan Halloween-kor) ugyanekkor, még többen, ugyanitt ;)