Valami készül...

... és remélhetőleg nem kell majd sokat várnotok rá ;)

Megkezdtem ugyanis a képregény folytatását, íródik a soron következő fejezet!!!!! A gondolataim rendre Thomas-ék körül forognak, de Gillian tanárnőn is sokat agyalok, megfogant egy újabb őrület a fejemben vele kapcsolatban, és ki kell faragjam az értelmes történetszálat abból a katyvaszból, ami most vele kapcsolatban terítéken van...

Február elején lesz egy műtétem, aminek nem örülök egyáltalán, utána lassan már költözködünk is a házikónkba, viszont reményeim szerint még mielőtt kitavaszodik újra indul a képregény! ;)

Addig is köszönöm a türelmeteket és a megértéseteket!

Dana

Bye Bye 2016

Sziasztok!

A tavalyi évem egészen szeptemberig mesésen alakult, aztán rossz rosszat követett, ami végül november végén és december elején tetőzött. Sajnos én semmi jót nem várok ettől az évtől sem... De emlékezzünk egy kicsit 2016-ra, mielőtt megpróbálom elfelejteni a megpróbáltatásait...

Január

Fájó szívvel bontottam le a karácsonyfát 7-én... Apának névnapja, öcsémnek szülinapja volt. A hónap közel felét itthon töltöttem, bent maradt előző évről egy raklap szabim (mily meglepő, asszem 17 napról volt szó...-.-"), és el lettem küldve pihenni, mondván rámfér..... Eközben megpróbálták befeketíteni Páromat és a munkáját, amit nem fogok egy hamar elfelejteni az illetőknek. Szép havas volt a táj meg rohadt hideg a levegő. Kb. ennyi.

Február

Nem sokban különbözött a januártól, fél hónapot itthon voltam, mert a tavalyi szabit 2 részletben kellett kivegyem. Végre volt egy normális és romantikus Valentin-napunk :D Meg persze ezzel egy időben volt öcsémnek is  a névnapja.

Március

Páromnak névnapja és szülinapja is volt ^^ Meló ezerrel, szabadidő szinte nulla. Elkezdtük burkoltatni a leendő házunkat. Millió és egy utánajárás, vásárlás 67 helyről, plusz egy koca mester, aki olyan görbe falat húzott, hogy az ökörhugyozás ahhoz képest vízimérték... Nem is ő fejezte be a munkát xD

Április

Továbbra is burkolás, villanyszerelés, nekem pedig végre jutott egy kis kerti munka is a leendő házunknál ^^

Május

Névnapomra millió egy köszöntést kaptam (kivéve egy kollégától...), anyától és apától egy mesébe illő csokrot, páromtól pedig 4 db muskátlit. (ld. májusi blogarchivum). Gyorsan elröppent ez a hónap is.

Június

Felújítás, felújítás és felújítás ezerrel. Meló után durr bele, sokszor késő estig. Fáradtak voltunk, bár ez senkit se hatott meg a családon kívül. Voltam a sürgősségin is, trombózis gyanúval. De végül nem az volt, kemény 1,5 hónap után derült ki, hogy a térdeimmel van némi probléma, a szalagok nem úgy tartanak, ahogy kéne, emiatt meg van süllyedve az egész lábam... De legalább volt min gúnyolódni, egyesek szerint ez a betegség csak ürügy volt a szabadságra...-.-"

Július

Pont mint a június, csak melegebb volt, meg anyának volt névnapja és szülinapja :D Sokszor éjjelig fúrtuk a falat a háznál, olyan koszosak voltunk, mint a disznók xD

Augusztus

Tartottunk egy kis pihit. A költözésről szőtt álmaink dugába dőltek ebben a hónapban. Páromnak sok munka bejött, nekem is volt maszek bőven, plusz rettenetesen ki voltunk fáradva. Én legalábbis igen, Párom minden nap olyan fitten kelt fel, hogy szentül meg voltam győződve arról, hogy elemmel működik... :D Mamámat kergették a szomszédból átrepkedő méhek hada... Többször is ráfészkeltek mama szilvafájára, és a földig ért a méhrakás rajta. Persze leszedni méhészfelszerelésben jött át a gazda, de kérdem én, minek beöltözni, ha ezek a méhek (állítólag) nem bántanak?! Na mindegy...

Szeptember

Voltunk nyaralni rögtön hó elején 4 napot Szilvásváradon *-* Meg Lillafüreden és Diósgyőrben is. Nagyon jó időt fogtunk ki, 7 ágra sütött a nap, meleg volt, a szállás és a táj maga a paradicsom *-* A hab a tortán az volt, amikor Párom a Kalapat-tetőn lévő kilátóban megkérte a kezem <3

A családunk nagyon örült, az ismerősök, barátok végig zúdították ránk a jó kívánságaikat. Sajnos volt olyan is, aki csak a száját húzta meg fintorgott, majd a hátam mögött tett néhány epés megjegyzést, de tehet az illető egy szívességet xD

Apának és nekem ebben a hónapban volt a szülinapunk, be is kajáltunk rendesen anyáéknál :D

Október

Ez a hónap valahogy nagyon szarra sikeredett.... Tele volt feszültséggel, semmi se akart haladni, apa se volt jól, az egész közérzetem borzasztóan pocsék volt...

November

A hónap elején apukám sajnos kórházba került, csak 21-én jöhetett haza. Őrjítő volt a várakozás, hogy mi lehet a baja. Tetőzött mindezek mellett egy másfajta feszültség is bennem, melynek vége az lett, hogy ki lettem "nevezve" egy rossz indulatú, rongypokróc, és munkakerülő szörnyetegnek, aki csak a szart kavarja. Nem is ér több szót az egész, én nem érzem magam ilyen embernek. És megnyugvásomat szolgálja, hogy ezt senki se támasztotta még alá nekem. Borzasztó egy hónap volt, szívem szerint kiszaladtam volna a világból örökre... Le kellett állítanom a képregényt is, semmi erőm nem maradt rá. És az ihlet is elszállt, ki tudja, visszajön-e valaha...

December

Apánál rosszindulatú betegséget diagnosztizáltak pont Mikulás napján.

Kevesebb lett egy feladattal a munkaköröm, de kaptam helyette 4-et. És ha ez nem lenne elég, karácsony előtt találtak nálam is egy nagy cisztát, amit januárban fognak műteni. Aztán még több családtagom beteg lett. Ezek után azt hiszem értető, hogy semmi karácsonyi hangulatom nem volt, a szilveszter is csak egy kínlódás volt. Mindenki pénzt meg szerencsét kívánt egymásnak facebook-on, de mindez lófaszt se ér, ha beteg vagy.


És véget ért 2016. Amilyen jól indult, olyannyira szar lett a vége. A bizonytalanság a legrosszabb. És a tudat, hogy a családon kívül senkire se számíthat az ember. Megértést pedig ne is várjunk senkitől.


Én kívánom, hogy mindenkinek jól sikerüljön ez az éve, és azok, akik valamilyen módon ártottak nekem illetve a szájára vették a családomat, érje utól őket is sors balkeze.

Bye bye 2016!
Welcome 2017!



Üdv,
Dana

Anette Olzon again

Reggeli meglepi

Sziasztok!

Ma reggel ez a látvány fogadott kora reggel *-*

Szünet

Sziasztok!

Van két jó, és több rossz hírem... Az egyik jó hír az, hogy hamarosan végzünk a házikófelújítással, és ha minden úgy alakul, a karácsonyt már ott töltjük *-* A másik jó, hogy a képregény folytatódni fog, szó sincs leállásról!

DE... Sajnos felgyülemlett sok szar is az életemben, ami miatt a képregény pár hétig kényszerű pihenőre megy..... :(

Nem árulok zsákba macskát, és hitegetni se fogok senkit, decemberig valószínűleg nem lesz új fejezet :( De a blog aktív marad, lehet látogatni nyugodtan :D

Az igazság az, hogy hétvégén sokat dolgozunk a házon, sokszor kora reggeltől késő estig, hétköznap meg ott a háztartás. És ha már ennyit kínlódtam a képregénnyel, nem akarom összecsapni... Már a szeptemberi rész se volt olyan minőségű, amit elvártam volna magamtól, így sajnos a leállás mellett döntöttem, de a Ti érdeketekben. Mert később visszaüt, hogy a minőség hanyatlásnak indult. Szar sztori szar kivitelezéssel nálam nem megengedett... Nagyon sajnálom, mert pont most indult meg sok minden jó a képregénnyel és a bloggal, de fizikailag nem bírok rá úgy koncentrálni és kivitelezni, mint régen.
Nyár óta kínlódok a térdeimmel is, júniusban úgy bedurrant, hogy trombózis gyanúval mentem be a sürgősségire... Végül "csak" gyulladás volt, de majd' két hétig táppénzen voltam, lábra is alig tudtam állni, és persze mocskosul fájt... Így nézett ki a lábam a nyáron:

Gyönyörű volt, szó se róla... Kicsit se volt gáz, amikor a kórházban tolókocsiban hoztak-vittek, mert minden jel trombózisra utalt... Aztán kiderült, hogy az egész lábam meg van süllyedve, emiatt gyulladtak be az erek, és fájt a térdem meg a vádlim. Talpbetét, fájdalomcsillapító tapasz és fásli. Ezek nélkül sehova se indulok el, a kenőcsökről nem is beszélve. Guggolni, térdelni, futni egyáltalán nem tudok, ülni is csak úgy, ha nincs behajlítva a térdem. Utálatos egy kór, bár volt, aki azt mondta rólam, hogy csak szimulálok, és így akartam szabira menni....-.-"

A másik amitől besokalltam, az maga Lőkösháza. Ennyi rosszindulatú és kárörvendő embert egy rakáson én még nem pipáltam... Konkrétan eljutottam arra a szintre, hogy az ország másik végén jobban elismerik az alkotói munkámat, mint itt, ahol élek és alkotok. Jobban megbecsülik itt azt, aki összetákol valamit, és jujjjjj micsoda művész, micsoda értékes ember. Rossz érzés, hogy kivet magából az a hely, ahonnan elindultam. Lépten-nyomon azt kérdezik, meddig lakunk még itt, minek vagyunk még itt, mikor megyünk már el... A lakásomra annyi embernek fáj a foga, hogy az valami hihetetlen... Kell nekik az a 26 négyzetméter, mint egy falat kenyér, szerintem tavasszal még verekedni is fognak érte. Hacsak addig ki nem pakolnak minket, mert már arra is volt példa, hogy be akartak jönni megnézni a lakást, meg hogy mikor megyünk már el innen, mert az illetőnek s.o.s. kellene a lakás... De persze segíteni senki se jött a családot leszámítva!
Egy szó, mint száz, itt már úgy érzem, nincs és nem is lesz megbecsülésem. És egy ilyen környezetben borzasztóan nehéz alkotni. Rossz látni, hogy mindenki mástól el vannak ájulva, én meg csak akkor jövök a képbe, ha valami kell, vagy épp nincs más kéznél. Pedig ez nem volt így, jó egy éve alig győztük új anyaggal a sorozatos tárlatokat az Alkotók Klubjával. Nekem különösen nehéz túltenni magam ezen, mert idén annyi minden jó történt a művészetemmel, hogy felsorolni is nehéz lenne! De itt a családot leszámítva a kutyát se érdekli! De lesz egy még így se, biztos vagyok benne! ;) A fenti írásom természetesen nem az egész falura vonatkozik, mert vannak emberek, akik a mai napig bíztatnak, keresnek, gratulálnak, és támogatnak. Hála az égnek, sokan vannak még ezek ellenére is :) Ők nagyon fontos szerepet töltenek be az életemben, és fognak még akkor is, ha már nem itt fogok lakni. Igyekszem erőt meríteni az emberek támogatásából, hogy ne hagyjam abba az alkotást ismét.

Ha túl leszünk a költözésen meg az ünnepeken biztosan túl jutok ezen a "számkivetett" dolgon, és ha itt helyben nem megy, próbálkozok kicsit távolabb innen mind a tárlatokkal, mind a képregénnyel. Mert ez a kényszerű pihenő és kiégés után biztosan újra fog forogni az agyam, és újra lesz időm és energiám alkotni.


Addig is köszönöm a megértéseteket és a türelmeteket! Nagyon fontosak vagytok nekem!
További szép napot nektek!
Üdv,

Dana

Nightwiss Dreamers interjú

Sziasztok!

Szeretném megosztani Veletek is azt az interjút, amit a Nightwish Dreamers készített velem még októberben *-* Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy a munkáimat bemutatták, nagyon hálás vagyok érte. Pont egy olyan mélyponton jött ez az interjú, ami ismételten erőt adott a folytatáshoz :)

Olvassátok szeretettel!

Az interjú ezen a linken elérhető:  /nightwishdreamers/

2016. 10. 20.

Sziasztok!

Ezt a rajzot csütörtök délelőtt készítettem a délutáni Nyugdíjas Köztisztviselő Találkozóra Hollandi Károly egykori önkormányzati dolgozóról. Mindössze egy óra hossza alatt munkaidőben, ráadásul vezetői engedéllyel :) A tervezett áramszünet miatt ugyanis csak irodarendezős napot tartottunk, illetve készültünk a délutáni találkozóra, ami már tavaly óta hagyomány.